Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
Fabó Beáta A VÁROSLIGET SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI A genius loci kötele^ A Városliget állandó mozgásban van, meghatározó történeti szerkezeti elemeit azonban hosszú ideje őrzi. Ezeket az elemeket alapvetően a természeti földrajzi adottságok, a városhoz való viszonya, megközelítése, városrendezési szempontok, a mindenkori kormányszintű (politikai) döntések határozták meg. A Városligetet I. Lipót császár Pest városának adományozta, véglegesen azonban 1752-ben került a városhoz, amikor a klarissza apácák területért való pereskedése lezárult. Formálódását magán-, városi és állami kezdeményezések egyaránt meghatározták. Ezért a főváros, illetve az ország történetének részleges lenyomatát őrzi. A terület szerepköre többször bővült. Eredetileg a séta, a szórakozás és a könnyű kikapcsolódás jegyében szolgálta a közönséget, később fürdővel, kulturális és sportszerepkörrel bővült. A városi jelentőségű Liget ezzel párhuzamosan országos jelentőségű területté alakult, ahol a zöld (vagy valamikori zöld) terület hosszabb-rövidebb időre helyet adott nemzeti, majd nemzetközi szintű rendezvényeknek. Az országos kiállításokból kifejlődő nemzetközi vásárok, országos és nemzetközi egyházi rendezvények, nemzeti történelmünk, illetve a párt- és kormányhatalom reprezentálása legfőbb színhelyévé vált. Ezek a szerepkörök alakították át a Liget szerkezetét. A 20. század elejére kialakultak a térszerkezet legfontosabb történeti jelentőségű elemei, vagyis a Városliget alapszerkezete. Elsőként a Király utca folytatásában vezető tengely jelent meg. A további alapelemei a tó a sziget(ekk)el, a két kelet—nyugati és az észak—déli irányú belső, illetve kivezető út, valamint a város felől érkező főutak lezárását szolgáló két tér. A Rondóból kivezető gyalogos utat szimmetrikus elrendezésű park övezte szökőkúttal és egy monumentális épület zárta le, ezáltal geometrikus barokkos térkompozíciót alkotva, mely történeti elemmé vált. Keresztirányban a korzó biztosította az észak-déli irányú belső és kivezető közlekedést. Egész pontosan a déli irányba kivezető közlekedést, mivel a Városliget északi határait igen hamar elzárta a vasút, majd a rátelepülő, nagy kiterjedésű Állatkert. A liget szerkezetében jól megfogható az északkeleti sarok (a mai cirkusz környéke) és a délnyugati (Dózsa György út - Ajtósi Dürer sor felőli) jellegzetes hagyományőrző funkciója. Az előbbit az ottani felszíni elem, a dombocska jelölte ki (amfiteátrum, aréna, színház, vendéglő), az utóbbi pedig az egyre kijjebb szoruló (a liget déli részéről lassan északkeletre vándorló) mutatványosokból alakult szórakoztató negyednek adott helyet. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan és minek a hatására változott a liget szerkezete. A mai tórendszer helyén a 18. század végén még mocsár, mellette homokos és termőterület látszódik. Franz Neuhauser térképe, 1793. BFL XV.16.d. 241/cop9 ^ Sétálóka Városligetben, 1907. Schoch Frigyes/Fortepan, 27705 11
