Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Perczel Olivér: Népliget a városligetben, avagy a klasszikus vurstli világa 1885-1908
Népliget a Városligetben I. Az 1885-ös mutatványos bérlők BFL IV.1407.b VII. 344/1885 számú irat alapján Folyószám Parcella A bérlő neve Mutatványa/ üzlete Megállapított bér (forint) 1. XXIII. KrembserTraugott műlovarda 160 2. VI—VII. Barokaldi József testgyakorlati mutatványok (cirkusz) 190 3. IX-X. Kühn Antal zárt és nyílt körönd, lövölde és hinta 190 4. sz. n. Mártoné Pius hinta és ütőgép 50 5. XI. Horváth Zsigmond és Horváth Károly fényképterem és ködfátyol képmutatvány 200 6. Vili. Helfgott Sámuel fényképterem 100 7. III. Pintér Ernő Paprika Jancsi (bábszínház) 25 8. XVI. Popelka Tamásné nyílt körönd 40 9. XVII. Fiedler Teréz panoráma 50 10. XVIII. Zbozsil Ede Paprika Jancsi (bábszínház) 25 11. XXII. Scháfftner István lövölde 100 12. XIV. Kraincz Károly körönd, lövölde 400 13. XX. Orlitsek Antal lövölde 140 14. XIX. Róth Simon fényképész 200 15. XII—XIII. Hincz Gusztáv bábszínház 70 16. XXI. Fisch Ferenc búvár 150 északnyugati részén lévő korábbi faiskola (a mai Széchenyi fürdő) helyére került. A tanács a helyszínt 2400 m3 föld ráhordásával egyenletessé tette, felparcelláztatta, az építkezések során még két közkutat is létesítettek,6 és új nevet találtak a területnek: ez lett a Népliget,7 amely már a nevével is jelezte, hogy kifejezetten a köznép számára alakították ki. Az elnevezésről az olvasónak a mai X. kerületi Népliget juthat eszébe, azonban ekkor az még nem létezett, építéséről 1888—1889-ben döntöttek, és csak 1896-ra készült el. így — a millenniumi év kezdetétől 1908-ig — Budapesten két Népliget létezett.8 A városligeti új név azonban nem épült be a köznyelvbe, a lakosság kezdettől fogva vurstlinak hívta a mulatóhelyet. A vurstli végleges kialakítását megelőzően a tanács szakemberei összehívták az érintetteket — a korábbi Tűzijáték téri mutatványosokat — a számukra kijelölt parcellák megtekintésére. A nagyvendéglő előtti téren felolvasták az új bérleti feltételeket és a követendő szabályzatot a megjelent harmincegy mutatványos és árus előtt, a tudomásulvételt a bérlők aláírásukkal igazolták.9 A szabályozás szerint egy telken csak egy játék vagy áruüzlet működhetett, és a parcella bérletéért meghatározott összeget két részletben kellett a fővárosnak befizetni. A bérelt telken mindenféle építkezésre engedélyt kellett kérni. A felépített épületek — csak a nyári időszakban — lakóhelyül is szolgálhattak, egy szobát, konyhát és éléskamrát is tartalmazhattak. A telket rácsos kerítéssel kellett körbekeríteni, és a terület fásítása, gondozása és tisztán tartása is a bérlők kötelessége volt. A parcellán épített épületeket tűzkár ellen biztosítaniuk kellett. A tanács a játékok minőségét, erkölcsi színvonalát is igyekezett szabályozni. A tűzveszélyre hivatkozva a bérlőknek megtiltották a tűzijáték használatát, a környék nyaralótulajdonosainak pihenését pedig a nagy zajt okozó játékok üzembe helyezése előtti vizsgálattal igyekeztek megóvni. Sőt, a nagy dobok és a nagy tárogatók használatát meg is tiltották. A közönséget igényes szórakozásra próbálták szoktatni, ennek érdekében az „erkölcsiségbe ütköző mutatványokat" nem engedélyezték. A bejelentést követően nyilvános árverésen adták el a telkek bérleti jogait. A bérlők eleinte ideiglenes épületekben várták közönségüket. Az új mutatványostelep első, 1885-ös szezonjára 35 parcellát alakítottak ki. A korabeli helyszínrajzot vizsgálva az utca Városliget felőli oldalán tizenhárom arab számmal ellátott épületet láthatunk, míg a terület Allatkert felőli részén huszonkettő római számmal ellátott telket tüntettek fel. Akkor még nem minden telken állt állandónak szánt épület, azonban - mint az a táblázatból is kiderül — minden telken voltak játékok. A vurstli két területre különült el. Az Allatkert mellett, a római számozású telkeken helyezkedtek el a játékok, míg a Városliget felőli, arab számozású oldalon a vendéglátók bódéi kaptak helyet. Ez tudatos tervezés eredménye volt. Később, amikor az 5. parcella bódéját elbontották és a hely felszabadult, a szomszédos 4. parcella bérlője (akkor Marth Radanovits Mária) látványosság mutogatására szerette volna bérbe venni a telket. Ám a tanács a következő indoklással utasította el pályázatát: „a városligeti mutatványos telep elrendezésénél kimondatott, hogy az a /<?r[ület] ahol az 5. s%. parcella fekszik tisztán áru bódéknak tartandó fenn, míg a mutatványos épületek a középre terveztettek. ”10 6 A középítő bizottság ülése, budapesti Hírlap, 5 (1885. április 11.) 99. sz. 2. p. 9 BFL IV.1407.b VII. 344/1885 (20061/1885). 7 BFL IV.1407.b IX. 3184/1882 kcs. 10 BFL IV.1407.b VI. 1656/1891. 8 A Népliget történetéről Iád: Tarjányi-Pesti 1996, Herczegné 2003. 205-210. p. Legújabban: Csepely-Knorr 2016. 109-117. p. 115
