Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
Belső városrészek kisebb zöldfelületei „Nézzük csak (...) az egyes templomtereket, s képzeljük magunknak azokat befásítva s sétánnyá átalakítva, - mi egészen más színt öltene azonnal nemcsak a tér maga, de környéke is.’’236 A belső városrészek korábban már meglévő tereinek zöldfelületté alakítása fontos eleme a korszak kertépítészetének. Ezek a terek a kortárs leírások szerint sétaterek szerepét töltötték be, ellentétben a nagyobb parkokkal, melyeket gyakran közmulatóhelyként emlegettek.237 Mintaként az angol square-ek szolgáltak, valamint a francia városépítészet általuk inspirált, velük ellentétben azonban nyitott, szabadon használható városközponti zöldfelületei. A kisebb méretű, jellemzően szőnyegágyakkal kialakított kis tereket a kortárs magyar írások is sokszor square-ként vagy magyaros írásmóddal, szfcverként említették. A József térnek (ma József nádor tér), a korszak kedvelt sétahelyének a város életében betöltött jelentős szerepéhez nagyban hozzájárult, hogy a teret a szomszédos Gizella (ma Vörösmarty) tértől elválasztó épülettömbben működött Kugler Henrik cukrászdája.238 Az első sétány kialakítása 1858-ban kezdődött, a téren Kugler Henrik kívánt csemege-kioszkot felépíteni, amelynek engedélyezési iratai tartalmazzák a tér kialakításának vázlatát is.239 A parkosítási munkákról a Vasárnapi Újság is beszámolt.240 A szimmetrikus, oldott útvonalvezetésű téren gyep- és cserjefelületeket alakítottak ki. Id. Pecz Ármin emlékirataiban említi, hogy ő is készített terveket a József tér kialakítására, amelyek meg is valósultak, azonban munkáját nem fizették ki. Pontos évszám viszont nem szerepel az iratokban.241 A tér további rendezése 1874-ben történt meg, József nádor szobrának elhelyezése adott rá alkalmat.242 A teret a Közmunkák Tanácsának elképzelése szerint két fasorral és két nagyobb gyepfelülettel, francia mintára alakították ki.243 1892-ben a főváros bal parti sétányokra felügyelő bizottsága majolikavázák felállítását javasolta.244 Ráde Károly 1913-as átalakítási terve az 1870-es évekbeli állapothoz képest apróbb változtatásokat mutat. A téren az ekkoriban kedvelt, nagyméretű szőnyegágyak is helyet kaptak, amelyeknek kialakításáról és az aktuális kiültetésekről a szakfolyóiratok rendszeresen beszámoltak.245 A József tér tipikus példája a sétálásra, az esztétikai élmény felkeltésére szolgáló korai zöldfelületeknek. A József nádor tér Budapest 1878. évi térképén / BFL XV.16.e.2Sl/23 A József nádor téri park ábrázolása két kioszk elhelyezésének tervén, 1865 / BFL IV.1303.J V-598/1858 90
