Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
A Gizella tér a József nádor térhez hasonlóan elsősorban sétatérként szolgált, és az említett cukrászda ennek is növelte népszerűségét. Szabályozása és az első zöldfelület kialakítása egyes források szerint 1871 és 1874 között készült el,246 ugyanakkor 1894-ben, majd 1897-ben a Közmunkatanács ismét a főváros elé terjesztette a tér parkosításának ügyét.247 A korabeli források 1898-ban és 1899-ben arról adtak hírt, hogy a teret az Erzsébet tér mintájára kívánják átalakítani.248 A terveket és a végleges költségvetést 1901-ben fogadta el a Közmunkatanács.249 A fennmaradt 1899-es zöldfelületi terv bemutatja a kovácsoltvas kerítés tervét is, miáltal képet kaphatunk arról, hogy a fővárosi tereken milyen elválasztást alkalmaztak a gyalogos és a zöldfelületek között, jelentősen korlátozva a használati lehetőségeket. A későbbi átalakítását a Vörösmarty-szobor elhelyezése tette szükségessé, amelynek felállításáról 1902-ben döntött Budapest főváros Törvényhatósági Bizottsága.250 Az emlékmű 1908. évi felavatását követően, 1909-ben Palóczi Antal javasolta a tér párhuzamos térfalakkal történő szabályozását.251 József nádor szobrának leleplezési ünnepáye / Vasárnapi Újság, 1869. p. 256. / ADT A József nádor tér virágkiültetése 1892-ben Kertészeti Lapok, 1892. p. 292. / ADT József nádor tér, ismeretlen fényképész felvétele, 1869 után FSZEK Budapest Gyűjtemény PF013 Räde Károly: A József nádor tér átalakításának terve, 1913 BFLXV.17.dl514.aS/1.1 91
