Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
Mechwart-liget a Rózsadombbal, ismeretlen fényképész, 1900 körül / FSZEK Budapest Gyűjtemény, PC010187 A budai körút kiépítésének gondolata Lechner Lajos 1871. évi városrendezési pályaterve után a Közmunkatanács 1874. évi jelentésében merült fel. A Margit hídtól a későbbi Erzsébet hídig terjedő körút kialakítására többféle rendezési terv készült. Végül a Közmunkatanács és a Főváros küldötteiből álló vegyes bizottság 1885-ben fogadta el az út nyomvonalát rögzítő tervet.230 A budai körút vonalvezetése, kiépítése pesti párjánál sokkal kevésbé nagyvonalú, zöldfelületek szempontjából azonban ez az útvonal jóval gazdagabb. A hídfők parkosításáról már esett szó, emellett a körútra felfűzve helyezkedett el a korábbról fennmaradt Horváth-kert, valamint az ekkor még beépítésre szánt, de utóbb parkként megtartott Vérmező is. A parkokban legszegényebb szakasz, a Margit híd hídfője és a Széna tér közötti terület, ahol azonban korszakunkban két park létesítésére is sor került. 1894-ben - a körút első, a Széna tértől az Ördögárok hídjáig futó szakaszának elkészülte után - Ilsemann tervei szerint parkosították a Széna teret, majd pár év múlva elkészült a Statisztikai Hivatal előtti park, a mai Mechwart-liget is. A Széna tér 1893-ban kidolgozott parkosítási terve Ilsemann legkorábbi ismert munkái közé tartozik. A tengelyesen szimmetrikus, ellipszishez közelítő alakban tervezett zöldfelület nélkülöz minden felesleges díszítést. Az egyszerű, logikus, geometrikus elemekből álló kialakításban cserjék és lombos fák kaptak helyet, és ebben a kis parkban már ekkor sem jelent meg a korszakban egyébként divatos szőnyegágy. AMechwart-liget a budapesti zöldfelületeket bemutató statisztikákban már 1898-ban szerepelt, Statisztikai Hivatal körüli park néven.231 A terület parkosítását ábrázoló legkorábbi tervlap a Hivatal építésekor, 1896 és 1898 között készült. Az épületre szerkesztett fő- és arra merőleges kereszttengely köré szervezett, geometrikus kialakítású térrendszer látható rajta. Ilsemann főkertész 1898-ban készült terve sokat megőrzött a korábbi tervrajzon látható térrendszerből - például a két tengelyt -, annak szerkezetét azonban fellazította, a geometrikus rendszert oldott útvonalvezetéssel kombinálta. 1901-ből még egy Ilsemann által szignált részletterv is fennmaradt, mégpedig a középponti virágágyról. A parkban gyermekjátszóhely is létesült.232 Ilsemann tervének formai vizsgálatakor nem lehet nem észrevenni a német közparktervezés formai és térszervezési megoldásaihoz való hasonlóságot. Meyer a játszóterek és sportpályák kialakításakor szinte minden közparktervében használta a hippodrom-formát, a két rövidebb oldalán lekerekített téglalapot. Ilsemann tervére tekintve a statisztikában említett gyermekjátszóhely nem lehetett máshol, mint a hippodrom formájú kertrészben. A terv ugyanis erőteljesen főtengelyre szerkesztett, ide, a leghangsúlyosabb központi helyre került a részletterven is látható középső parterre. Ilsemann írásainak ismeretében kétségbevonhatatlan, hogy a nagyméretű virágágynak nála a park fókuszpontját kellett képeznie, és fontosnak tartotta, hogy az a park mindkét bejárata felől látható legyen. Jelen esetben, a terepadottságok miatt, a Margit körúti hangsúlyos fogadótértől induló tengely végpontjában lépcsőket helyezett el. A magasságkülönbség lehetővé tette, hogy e felső bejárattól a látogató rálásson a központi elemként alkalmazott virágágyra. Nyilvánvaló, hogy Ilsemann ebbe a reprezentatív tengelybe nem helyezett volna el játszóteret, így annak logikus helye a hippodrom-forma maradt. Ilsemann-nak ez a terve a jól átlátható térszervezés és a geometriai formák alkalmazása miatt is igen távol áll az Erzsébet park 1874-es felmérési tervén látható kertkompozíciótól. 87
