Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében

Ilsemann Keresztély: A Széna tér kertészeti rendezésének terve, 1893 / BFL XV.17.d.l41S.a. 2/9.1

A budai kőrúthoz közel még egy zöldfelület rendezése érdemel figyelmet, a Marczibányi tér kialakítása. Ilsemann Keresztély két tervet is készített a terület rendezésére, 1898-ban és 1900-ban. A területet 1898-ban vette meg a város az államkincstártól, parklétesítés céljából.233 A park kialakítása még ebben az évben megindult, A Kert című folyóirat arról a jótékonysági eseményről számolt be, amelyet a Budai Könyvtár javára itt rendeztek.234 A terven nagyméretű, hippodrom formájú, fasorokkal határolt gyepfelület, valamint az ehhez négy irányból vezető négyes fasorok láthatók. Az egyszerű kialakításból teljes mértékben hiányoznak a díszes virágkiültetések és egyéb, a 19. század közepén és második felében még jellegzetes díszítőelemek. A Kert 1900-ban adott hírt arról a kérvényről, amelyet a Budai Kertészegylet és az egyetemi diákegyletek nyújtottak be, kérve a park átengedését sportolási célokra.235 A kérvényt a Fővárosi Sétaterek Bizottsága jóváhagyta. Valószínűleg az ekkori átalakítások miatt készülhetett Ilsemann ez évi, második terve. A park tervei azért jelentősek formai szempontból, mert mindenféle díszítőelem nélkül, végtelenül egyszerű, logikus útszerkezettel kialakított térkoncepciót mutatnak. Ilsemann ezen a tervén már teljesen eltávolodott a magánkertek világától, az átalakítás pedig a parkhasználat fokozódó funkcionális változásaira hívja fel a figyelmet.A Marczibányi tér 20. század eleji képeslapon / Magántulajdon

88