Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében

cserjecsoportokkal és szoliter növényekkel beültetett tér jól beleillik a korszak fokozatosan egyszerűsödő stilisztikai jegyeket hordozó zöldfelületek sorába.

A Hunyadi térről első világháború előtti terv nem maradt fent, a főváros 1908. évi kataszteri szintű térképének vázlatán a tér alaprajza azonban jól megfigyelhető. A tengelyes szimmetriával kialakított park geometrikus formavilágú: négy sarka felől egyenes átlós utak tárják fel a teret, középső teresedésének alaprajza félköríves és egyenes szakaszokból épül fel. Kialakítása minden valószínűség szerint a Rákóczi téréhez hasonló lehetett, hiszen Räde Károly oda készült terve - noha részleteiben jóval egyszerűbb - szerkezetileg igen hasonló elrendezést mutat: ugyanúgy egyszerű geometriai formák és logikus úthasználat figyelhető meg rajta. Növényalkalmazását tekintve a Hunyadi téri parkot cserjék és gyepfelületek váltakozása jellemezhette.

A Mátyás tér és az Almássy tér gyermekparkká alakítása szintén az egykori piacterek átalakításához köthető. A Mátyás tér fásításának kérdése először 1888-ban merült fel,215 a két tér gyermekjátszóhelyként történő kialakításáról a Középítési Bizottság végül 1892-ben döntött.216 Ilsemann Keresztély 1897-ben készítette el a Mátyás téri játszótérnek a még abban az évben meg is valósított tervét.217 Ez jelenlegi ismereteink szerint a legkorábbi tervrajz, amely egy kifejezetten gyermekek számára létesült budapesti szabad térhez készült. A terv egy geometrikus rendszerre épített, a tér deltoid formájához igazodva hangsúlyos középtengellyel

Az Almássy tér felmérési terve / Rüde Károly: Budapest Székesfőváros kertészetéhez tartozó parksétány és kertek tervei. Budapest, 1929. p. 80.

Almássy tér. Klösz György felvétele, 1890-es évek / BFL XV.19.d.l 7/42

77