Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
területet 24 öl széles útrendszer osztotta négy részre. Az egyik út az Erzsébet királyné útját kötötte össze a Kápolna térrel, míg a másik a Gyömrői, Maglódi és Jászberényi úttal teremtett volna kapcsolatot. Az igen fontos második egység a Felsőrákosi rétek beépítési javaslatát tartalmazta. A derékszögű rendszerű szabályozás meghatározó, középső elemének a Rákos patak mesterségesen szabályozott, 24 öl széles medrét tekintették. A terv kisebb parkokat és egyéb közcélú szabad tereket is megjelölt, a legnagyobb, 10 000 négyszögöles tér a Fehér úti aluljárónál helyezkedett el.167 Az előremutató beépítési terv ugyan nem valósult meg, de egyetlen elemeként, két ütemben a Népliget megépült. 1909-ben a főváros Mérnöki Hivatalában Devecis Ferenc főmérnök dolgozott ki tervet a Városliget és a Népliget összekötésére az ún. Pékerdőn és a lóversenytéren keresztül, a koncepció szerint az utóbbi terület középső részét is parkosítani szándékoztak.168 Sajnálatos módon a zöldgyűrűnek még ez a szerényebb változata sem készült el. A rakpartok és hídfők parkosítása „A rendezett, virágokkal és fákkal díszített (...) Dunapartok képezik a fővárosnak mintegy díszes kirakatát, melyet nem győznek eléggé bámulni az idegenek, s melyek első sorban kölcsönzik Budapestnek a nagyvárosi jelleget.”169 A Duna szabályozása és a rakpartok kialakítása a 19. század egyik legjelentősebb budapesti városépítészeti kérdése volt. Ezt jelzi, hogy még a Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrejöttét lehetővé tévő törvény címében is a Duna szabályozása szerepel az első helyen. A rakpartok kiépítésével párhuzamosan zajlott mindkét oldalon a Duna-parti sétányok kiépítése, ami városképi szempontból a dualizmus időszakának egyik legjelentősebb eredménye.170 A rakpartok menti sétányok létesítése korábban kezdődött, mint hogy a szisztematikus városfejlesztés elkezdett volna foglalkozni zöldfelületi kérdésekkel: a 18. század végén a Duna-parton létesült Pest város Vigadó tér a Hangli kioszkkal. Klösz György felvétele, 1890 körül BFL XV.19.d.l - 8/37 50
