Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
A pesti Duna-part mai Garibaldi utca és Boráros tér közé eső szakaszának parkosítási terve, 18S8 / BFL XV.ló.b 222/2 első sétánya. A Duna-parti sétány gondolata, amint láttuk, már Hild János Szépítési tervé ben is szerepelt, a mainál jóval szélesebb kialakításban. A rakpartok tényleges kiépítése az 1850-es években kezdődött, először a Duna Gőzhajózási Társaság által a Lánchíd északi és déli oldalán, majd Pest városa révén a Petőfi térig húzódóan. A déli részen a kialakított feltöltések miatt széles sétány alakult ki, amely a század közepén kedvelt sétahelyként szolgált.171 A területet azonban parcellázták, és az 1870-es évekre neoreneszánsz épületsor került a korábbi sétány jelentős részére, leszűkítve a lineáris zöldfelület kialakításának lehetőségét, és az 1945-ös ostrom pusztításáig meghatározva a pesti Duna-part képét. A Vigadó tér parkosítása a Petőfi tér első fásításával együtt 1866-ban zajlott, az előbbi Pecz Ármin tervei szerint, Fuchs Emil főkertészsége idején.172 Hevesi Lajos 1876-os beszámolója szerint a Vigadó előtt „kicsiny (■■■), de igen csinos és kellemes" square kapott helyet.173 Innen a Lánchíd irányába kettős fasor vezetett, amely a közvélemény szerint inkább seprűsorra hasonlított, és karikatúrák témájául is szolgált. A pesti Duna-parttal a Fővárosi Közmunkák Tanácsának átfogó tervei voltak: a Petőfi tér, a Vigadó tér, az Eötvös tér (Alsó Duna-sor) és a Széchenyi (Lánchíd, illetve Ferenc József) tér parkosítása, valamint a közöttük létrehozott sétány révén folyóparti parkrendszert kívántak létrehozni. Ennek központi eleme a Vigadó tér lett volna, amelyet a tanács Pest legszebb terének szánt, a Főváros azonban az Erzsébet téri kioszk sikerén felbuzdulva kávézót telepített ide.174 Noha a korszak városépítészetének krónikása, Siklóssy László fájlalta, hogy e „legszebb tér” helyett „senyvedő kávéházi kert” alakult itt ki, a Hangli kioszk és a Duna-korzó fontos központja lett a pesti társadalmi életnek.175 Az Eötvös tér 1879-ben kapta nevét, Eötvös József szobrának leleplezésekor. Az itteni park kialakítása is az ezt követő években zajlott, a terveket id. Pecz Ármin készítette.176 Klösz György korabeli fotóin a kialakítás már jól látszik, 1900-ban pedig a tér virágágyásának tervét közölte A Kert című folyóirat.177 A Petőfi tér kialakítását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1888 májusában tárgyalta, biztonsági okokból ekkor döntöttek kerítés létesítéséről, a tér gyermekjátszóhellyé alakítása után.178 Vigadó téri részlet. Morelli Gusztáv metszete Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. Budapest, 1893. p.147. / ADT Az újonnan ültetett sétány a Duna-parton a későbbi Petőfi téren, 1870 körül Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Budapest, 1931. p. 311. 51
