Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparkok és közparktervezés a 19. század második felében
Volksgarten, Bées / August Czullik: Wiener Gärten im Jahre 1890. Bées, 1890 / Kew Gardens Library létrehozásának Párizsban jelentkező igénye nála is megmutatkozott, sőt meghatározó jelentőségűvé vált. A díszterek formai kialakításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a jó megoldásnak szabályosnak (értsd: szimmetrikusnak) kell lennie, továbbá, hogy egyszerűségre és tetszetősségre kell törekedni. A park karaktere és díszítése nem független a környező épületekétől, díszítésének jellegét azok ornamentikája határozza meg. A dísztér középső részét nagy gyepfelülettel javasolta kialakítani, díszcserjék és egyéb díszítő növények gruppokban való elhelyezésével és szabályos virágágyakkal. A téren a látványkapcsolatokat a legszebb épületre kell irányítani, esetleg a park építészeti díszére, amely lehet egy emlékoszlop vagy egy kút. Funkcionális szempontból Meyer elsősorban a sétálás és a megpihenés, a kialakításban való gyönyörködés céljára szolgáló elemeket - az árnyas sétányokat és az elegendő számú ülőhelyet - tekintette fontosnak. írása mind Bécs, mind Budapest közparkjainak tervezéselméletén otthagyta nyomát, az általa tervezett közparkok - amelyeket ő a népkertek csoportjába sorolt - az osztrák és a magyar tervezők számára előképként szolgáltak. Meyer a népkertekkel kapcsolatban három követendő példát említett: a mestere, Peter Joseph Lenné által tervezett berlini Tiergartent, a Bois de Boulogne-t Párizsban, és a New York-i Central Parkot. Igen jelentős az amerikai példa említése, hiszen a brit kertteoretika ezen a példán keresztül jelent meg a német elméletírásban. A növénytelepítés kapcsán Meyer a hazai növények használatának fontosságát hangsúlyozta, de nem zárta ki az egzotikus dísznövények alkalmazását sem, ezeket azonban csak meghatározott helyeken, például a parkon belüli botanikus kertekben javasolta telepíteni. Meglátása szerint az emlékműveknek inkább a közparkokban van a helyük, semmint a városban. Hirschfeldhez hasonlóan azoknak javasolt emléket állítani, akik a város és a nemzet fejlődését segítették elő, valamint a tudományos élet meghatározó szereplői voltak. Fontosnak tartotta, hogy a népkertekben különféle aktív időtöltésekre is legyen lehetőség, ezért pártolta a versenypályák, tornapályák kialakítását, labdajátékoknak alkalmas helyek, továbbá tavak létestését, ahol nyáron gondolázni, télen pedig korcsolyázni lehet, de egyúttal figyelmeztette is a tervezőket, hogy kerüljék a park tornapályává alakítását. Mindezeken kívül frissítőket áruló épületek felállítását, s nyilvános koncertek rendezésére alkalmas terek létesítését is szükségesnek tartotta. Meyer úgy vélte, hogy mind a szabályos, geometrikus, mind a tradicionálisan természetközelinek tartott szabálytalan útvonalvezetés megfelelő lehet, noha a város szabályos elrendezésének ellentéteként alkalmasabb a szabálytalan kialakítás. Figyelt arra is, hogy a gyalogosan és a más módon közlekedők elválasztott útvonalon járhassanak. Az utak tervezésénél hangsúlyt helyezett a gyűjtő- és a magassági pontok kialakítására, melyeket több irányból is meg lehet közelíteni, hiszen találkozási 42 PLAN i», K. K. VOLKSGARTENSinWIEN.
