Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparkok és közparktervezés a 19. század második felében
pontként is szolgálnak. A magassági pontokon kilátást és ülőhelyek biztosítását tartotta fontosnak, valamint egy-egy „stílusban illeszkedő építmény” elhelyezését, körülötte szabályosan rendezett térrel. A parkok funkcióinak ismertetésekor Meyer a korábbi német tervezéselmélet meghatározó gondolatait ötvözte az angol-amerikai közparkfejlődés jellemzőivel. Traktátusának fontos újdonsága, hogy növénytelepítési koncepciójában túllépett mind a Loudon-féle botanikai oktatójellegen, mind Lenné eszményén, aki magdeburgi tervénél a növények sokféleségét, a különleges nemesített fajták alkalmazását javasolta. A hazai, illetve a tájra jellemző növények általa pártolt alkalmazása Olmsted amerikai növényeket bemutató arborétumában, illetve a párizsi Buttes-Chaumont parkban is megjelent.117 Műve a különböző országok eltérő közparkfejlődésének foglalata, együtt szerepelnek benne a legfontosabb célok és eredmények. Mind földrajzi értelemben, mind időben közelebb lépve szorosabb témánkhoz, Bécs városátépítését is vizsgálat tárgyává kell tennünk. A Ringstrasse és parkjai (Stadtpark, Rathauspark, Volksgarten, Maria-Theresien Park, Votivpark) ugyanis fontos példaképek a magyar közparkok szempontjából. A Ring mellett elterülő új terek és zöldfelületek jellemzően díszítő célzattal jöttek létre, tervezésükkor az esztétikai és reprezentációs szempontok elsőbbséget élveztek a modern funkciókkal - például a sportolási lehetőségek biztosításával - szemben. A parkok egészségügyi és a szociális szerepköre ekkor Bécsben még nem kapott nagy jelentőséget.118 Hanák Péter hívta fel arra a figyelmet, hogy a barokk városközponthoz kapcsolódó Ring kialakítását is a barokk elgondolásokon alapuló konzervatív sétány-elképzelés határozta meg. A belváros reprezentatív része lévén, azt nem összekötötte a külvárosokkal, hanem éppen elválasztotta tőlük.119 Bécsben a Stadtpark volt az első városi létesítésű park, ezért jelentősége kiemelkedő. A korábbi Wasserglacis helyén, a Ringstrasse és a folyó között a császár kilenchektárnyi területet adott át a városnak, hogy az saját költségén mindenki előtt nyitva álló parkot létesítsen. Bécs városa 1861-ben pályázatot írt ki a park megtervezésére, azonban nem született első díjas pályamunka. A tervezésbe végül Joseph Selleny tájképfestőt is bevonták, akinek terveit az akkori főkertész, Rudolf Siebeck módosításai után kivitelezték, s a parkot 1862-ben nyitották meg.120 A két terv összehasonlítása a közparkok stílusának fejlődésére nézve is érdekes tanulságokkal szolgál. Selleny jóval összetettebb és bonyolultabb alaprajzán az utak szélessége kifejezi a fősétányok és az elvonulásra alkalmas sétaútvonalak közötti hierarchikus viszonyt. A növénytelepítés jellege, a térszerkezet a korszak magánkertjeinek világát idézi. Ezzel szemben a korábbi lipcsei főkertész, Siebeck terve sokkal egyszerűbb. Az útvonalvezetés sokkal kevésbé összetett, jóval szabályosabb. A Kursalon környékének kialakítása a növényágyakkal, és a raszterben ültetett fákkal jelzi a német kertművészet hatását. A tervezők belvárosi szórakozóhelyet kívántak létesíteni tájképi kerti környezetben.121 Ezt szolgálja a kávézó és a zenepavilon is. A parkot díszítő szobrok fokozatosan növekvő száma a Stadtparkot már a 19. század végére Bécs emlékművekben leggazdagabb parkjává tették. A Stadtpark építése közben a város elhatározta, hogy a Wien folyó túloldalát is parkként hasznosítja, itt nyílt meg 1863-ban a Siebeck tervei szerint épített úgynevezett Kinderpark. Ez utóbbi főleg szociálpolitikai aspektusa miatt jelentős: a kifejezetten gyermekek számára kialakított szabad tér egyik első példája. A tervezők a Stadtparkot elsősorban sétálásra hozták létre, ezzel szemben a gyermekparkot a szabad j átszóhely biztosítása érdekében. A Siebeckre j ellemző formai kialakítás - a Loidl-Reisch által körte és bab alakúnak nevezett gyepfelületekkel - a Stadtpark és Kinderpark, Bécs / August Czullik: Wiener Gärten im Jahre 1890. Bécs, 1890 / Kew Gardens Library tájképi kertek jellegzetes nyomvonalvezetésének egyszerűsített változata. Tipikus eleme a park középső részén található átlós raszterbe ültetett gesztenyefaliget, amely a 20. század elejére a mértani, geometrikus jellegű kertek gyakori eleme lesz. Noha a források szerint a parknak ez a része nem aratott nagy sikert a használók körében, a külön gyermekjátszóhely biztosítására való törekvés mindenképp előremutató.122 A 19. század utolsó harmadára a közparkok tervezése Európában igen komoly hagyományokkal rendelkezett, és a tervezéselmélet is mind összetettebbé vált. Ez az időszak Magyarországon egybeesett a kiegyezés, majd a pest-budai városegyesítés után a közparkok és a városon belüli új parkosított közterek tervezésének és építésének megindulásával. 43
