Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparkok és közparktervezés a 19. század második felében
Joshua Major: Queen's Park, Manchester, 1849 / MMU Library Paxton működése hosszú időre, tanítványaikon keresztül egészen a 20. század első feléig meghatározta a szigetországi tájépítészetet. Loudonra nagy hatással volt a müncheni Englischer Garten és a Lenné által tervezett magdeburgi népkert, ezek elemzésével kívánt irányt mutatni az angliai fejlődésnek.95 A közparkokról vallott nézetei, amelyeket több publikációban is közzétett, folyamatosan átalakultak, egyre összetettebbé váltak. Egy gondolata azonban nem módosult: a parkok oktatási szerepét a német teoretikusoktól egészen eltérő módon képzelte megvalósítani. Úgy vélte, a közparkok a rekreáció és a testmozgás mellett a botanikai és természettudományos oktatás helyszínei. Ezek számára különféle oktatási kertek létrehozását javasolta. Az általa tervezett első közparkban, a Derby Arborétumban a növények mellett megjelenő ismertető táblák - amelyeken a név mellett a származási helyet is feltüntették - szolgálták az oktatást.96 A növények nevelő-oktató szerepe egyéb, indirekt módon is megjelent az angol közpark-teoretikában. A nyilvános parkokban elhelyezett szőnyegágyakkal kapcsolatban említette egy korabeli cikk: „milyen boldogok voltak [a látogatók], hogy a munkásosztály is láthat virágbemutatót anélkül, hogy Kew-ba látogatna.”97 A természettudományos oktatás egy másik szintjét jelezte Sir Joseph Paxton Sydenhambe tervezett Crystal Palace Parkja, amelyben őskori hüllők szobrain keresztül kívánta bemutatni a természeti világ fejlődéstörténetét.98 A Crystal Palace Park mellett Paxton talán legnagyobb hatású városi zöldfelülete, a Liverpool közelében található Birkenhead Park, az első igazi közpark volt a szigetországban, hiszen valóban polgári kezdeményezésre valósult meg 1847-ben.99 Paxton itt meghatározó újításaként elválasztotta egymástól a kocsi- és a gyalogosforgalmat.100 Változatos növénytelepítéssel és terepjátékokkal határolta el az egyes kertrészeket, és a szabad tereket különböző korszakokat idéző építményekkel tette még érdekesebbé. Paxton tervezési gyakorlata ebből a szempontból a korai angol tájképi kertek hagyományára épült. Joshua Major: Peel Park, Salford, 1849 / MMU Library 32
