Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Közparkok és közparktervezés a 19. század második felében

Frederick Law Olmsted-Calvert Vaux: Central Park, New York, az 1875. évi állapotot mutató térkép / Wikimedia Commons A Birkenhead Park nagy gyepfelületei lehetővé tették különféle sportok szabad gyakorlását, azonban Paxton még nem különítette el az egyes sportolásra javasolt területeket, erre elsőként Joshua Major 1845-ben Manchesterben tervezett három parkjában került sor.101 A Queens, a Phillips és a Peel Park abból a szempontból is élen járt, hogy tervezőjüket pályázat útján választották ki.102 Közadakozásból készültek, ami a városi lakosságnak a közparkok iránt mutatott növekvő igényéről tanúskodik. A park bejáratánál elhelyezett emléktábla, amely szerint „Ez a park az emberek pénzéből készült, számukra építették, s megóvását rájuk bízták”, nemcsak a közösségnek a létesítés feletti büszkeségét fejezte ki, de a park iránti közös felelősségre is felhívta a figyelmet.101 Major célja a pályázati kiírásnak megfelelően az volt, hogy a parkok „a lehető legtöbb rekreációs lehetőséget nyújtsák a lehető legnagyobb számú látogató számára".104 Ugyanakkor Angliában is jelentős volt a közparkok erkölcsi neve­lésben játszott szerepe. Ez a szempontot már a közparkok iránti igény megjelenésekor, a Select Committee of Public Walks által 1833-ban a par­lamentnek benyújtott jelentésben is hangsúlyozták. A bizottság kiemel­te, hogy a parkok sok szempontból segítik a társadalmat: amellett, hogy a városok tüdejeként egészségesebb életkörülményeket teremtenek, a sportolási lehetőségek pedig a sörözőkkel szemben az egészségesebb életmód és kikapcsolódás lehetőségét nyújtják. A német elméletírások­hoz hasonlóan a bizottság is kiemelte a közparkok szerepét a társadalom különböző rétegeinek találkozásában, amelytől a társadalmi feszültsé­gek csökkenését várták. Amint azt a bizottság összefoglalta, a park: „...fejleszti az látogatók testi egészségét, boldogabb és jobb állampolgárokká teszi őket, és bátorítja őket az erkölcsös életre”.105 Loudon, Paxton és Major alkotásai azért különösen jelentősek, mert a német elméletek esztétikai és etikai célú javaslatai mellett a természettudományos oktatás, valamint a sportolás lehetőségeinek bővítését tartották szem előtt, új elemmel gazdagítva a közparktervezés oktató-nevelő feladatát. A 19. században mind Párizs átépítésénél, mind New York első parkjá­nak tervezésekor a brit példa volt a mintaadó. Szűkebb témánk szem­pontjából ez azért jelentős, mert a magyar tervezéselméletet erőteljesen befolyásoló német traktátus írója, Gustav Meyer hangsúlyosan hivatko­zik az Egyesült Államos és Franciaország parkjaira, azokat említi köve­tendő példaként. Az amerikai tájépítészet megalapítójának tekintett Frederick Law Olmsted106 először 1850-ben érkezett Európába, s látogat­ta meg a Birkenhead Parkot, amely meghatározó élmény, első közpar­kokról szóló írásának ihletője lett, minthogy ekkor járt először a nyilvá­nosság számára nyitott, szabadon látogatható közparkban.107 Virágágyak a manchesteri Phillips Parkban / MMU Library Következő oldalpáron: G. E. Haussmann terve Párizs átalakítására, 1852 után / A. Alphand: Les Promenades de Paris. Párizs, 1867-1873 / BME-OMIKK 33

Next

/
Thumbnails
Contents