Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Előzmények - Pest-Buda városfejlődése és zöldfelületei a városegyesítés előtt

Hirschfeld ötkötetes, Theorie der Gartenkunst című művének utolsó kötetében, annak hetedik fejezetében foglalkozik azokkal a kertekkel, amelyeknek „karaktere különleges körülményektől függ", és idesorolja az úgynevezett Volksgartent, a népkertet is.36 Hirschfeld hitt abban, hogy a természeti világ látványa és ismerete erősíti az egyén moralitását, emiatt a közparkok különlegesen fontos szerepet kaptak nála. Leírásában hangsúlyt fektetett a város és a természet kapcsolatára, úgy vélte, minden városnak szüksége van olyan helyekre, ahol a városlakók összegyűlhetnek és élvezhetik a friss levegőt. Ehhez legalább fásított utak kialakítását tartotta szükségesnek, de speciális népkertek kialakítását is javasolta. Művében ezek eszmei jelentősége és funkciója mellett formai kialakításukkal és berendezésükkel is foglalkozott. Tervezéselméleti szempontból kiemelkedő az a többrétegű oktatási program, amelyet a közkertekben kívánt megvalósítani. Legfőbb szempontja, hogy ezeknek a zöldfelületeknek mindenki számára, minden időszakban elérhetőnek kell lenniük. Fontosnak tartotta, hogy a munkanapok után a dolgozókat a természet vonzerejével lehessen eltávolítani a város „alantas és költséges” időtöltéseitől, módjuk nyíljon azoknál olcsóbb és közösségi szempontból sokkal üdvösebb szórakozási lehetőséget választani. Úgy vélte, az emberek morálisan fejleszthetők, s minthogy a közparkokban mód nyílik a különböző társadalmi rétegek találkozására és együttes szórakozására, illendőséget, udvariasságot is tanulhatnak egymástól. Az erkölcsi nevelésen kívül hangsúlyt fektetett arra is, hogy a parkok a látogatók művelődését szolgálják.Az Orczy-kert Budapest 1885. évi térképén / BFL XV.16.e.2Sl/166

16

Az Orczy-kert Hild János pesti szépítési tervén, 1808 / MNL-OL S 70 No. 129/2