Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Előzmények - Pest-Buda városfejlődése és zöldfelületei a városegyesítés előtt
A müncheni Englischer Garten, 1806. Felmérte és rajzolta Rickauer főhadnagy, metszette J. C. Schleich / SLUB Dresden - Deutsche Fotothek Meglátása szerint a közparkokban nem az értékes művészi alkotásoknak és a speciális gondozást igénylő növényeknek kell helyet kapniuk, hanem az emberek tudását bővítő műveknek. Ezek egyik csoportjába a hazafias érzelmek felébresztésére és a történelmi ismeretek bővítésére alkalmas műalkotásokat, másik csoportjába az esztétikai érzéket fejlesztő műveket sorolta, megjegyezve, hogy az utóbbiaknak is a nemzeti büszkeséget kell táplálniuk. A közparkokban olyan épületek elhelyezését szorgalmazta, amelyekben az ország történetét bemutató festmények és hősök mellszobrai láthatók, mellettük pedig olyan informatív feliratokkal ellátott emlékművek felállítását javasolta, amelyek jeles események emlékét őrzik. Hirschfeld az ókori Athén köztereire hivatkozva említi, hogy a város hőseinek, valamint jótevőinek szobrai erősítik a nemzeti és lokálpatrióta büszkeséget, ezen kívül oktatják a következő generációkat. Az esztétikai érzék fejlesztését olyan költők és festők emlékművének felállításával kívánta szolgálni, akik a természet ábrázolásával foglalkoztak. Minden királyi székhelyen nyilvános nemzeti kertek felállítását tartotta szükségesnek, ahol költők, művészek, filozófusok emlékműveit lehet elhelyezni. Ezeket a törekvéseket tekinthetjük a hazafias kertművészet alapjának. A 19. századi közparktervezés elméletében Hirschfeldnek mind a különböző társadalmi csoportok erkölcsi nevelésére, mind a közparkok nemzeti büszkeséget elősegítő, oktató jellegére vonatkozó elképzelései meghatározók maradtak. Noha a programok időről időre újabb és újabb elemekkel bővültek, a hangsúlyok változtak, az alapgondolat változatlan maradt. A Theorie der Gartenkunstbm Hirschfeld a közparkok kialakításának gyakorlati, tervezési kérdéseire is kitér. A kertek elhelyezésével kapcsolatban fontosnak tartja, hogy a lehető legnagyobb szabad területet és a legtöbb kellemes látványt nyújtsák a látogatóknak. Figyelmet kell fordítani az időjárás elleni védekezésre, így az árnyékolásra és a szél, illetve az eső elleni védelemre is. Az előbbinél az épített elemek és fák, míg az utóbbinál az építmények játszák a legfontosabb szerepet. Amennyiben a terület speciális lehetőségekkel rendelkezik, például tó vagy folyó található benne, a funkciókba ezeket is beépíthetőnek gondolja, a csónakázás és a horgászás is megjelenhet a programok között. A kulturális funkcióhoz a korábban már említett, festményekkel díszített épületek mellett zenepavilonok építését javasolja. Az általa ajánlott épített elemek közé tartoznak a felfrissülést szolgáló pavilonok is. A müncheni Englischer Garten és a pesti Orczy-kert is úttörő jelentőségű volt a városi zöldfelület-tervezés szempontjából, hiszen Sckell és Petri kifejezetten a nyilvánosság számára tervezték a kerteket. Noha mindketten a klasszikus angolkertek stílusának tervezési elveit alkalmazták, a kialakítás szándéka, elméleti háttere még inkább előremutató, és azt igazolja, hogy Hirschfeld új kertelmélete a kontinens többi országával egy időben jelent meg Magyarországon is. Az Orczy-kert pár évtized múlva, 1829-ben a Ludovika Akadémia tulajdonába került, a nem sokkal később mellette létesült Festetics-kert pedig 1847-től az egyetemi füvészkertnek adott otthont. Ezáltal megszűnt közpark funkciójuk. Ekkorra azonban ezt a szerepet már átvette a Városliget, amelyről a későbbiekben lesz szó. 17
