Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Előzmények - Pest-Buda városfejlődése és zöldfelületei a városegyesítés előtt
Az Orczy-kert a Ludovíceum épületével. Franz Xaver Sandmann litográfiája Rudolf Alt rajza nyomán, 1845 / FSZEK Budapest Gyűjtemény Pest város első, nagy területű, mindenki által látogatható parkja a városfalaktól jóval távolabb helyezkedett el. Orczy László báró 1790-es évek közepén épült tájképi stílusú kertjét Bernhard Petri, a kor elismert német tájépítésze tervezte.24 A báró saját birtokán építtette fel az angolkertet, de kezdettől fogva közparknak szánta.2S A tájképi kertek klasszikus építményeivel - obeliszkkel, ókori templommal és emlékkövekkel - kívánták díszíteni, a dombok és a tó mellett. A tervező a birtok szőlőjét is a látványba kapcsolta, a domb mellett pedig a budai Várig is el lehetett látni. A magántulajdonú, de közhasználatra szánt park építése a 18. század végén igen fontos jelenség Budapest parkjainak történetében: a megrendelő felvilágosult gondolkozását mutatja, és azt, hogy ismerte és követte a közpark eszméjét. Az Orczy-kert létesítése előtt nem sokkal, 1789-ben Münchenben Károly Tivadar bajor választófejedelem bízta meg Friedrich Ludwig von Sckellt,21' hogy egy népkert céljaira kialakított parkot tervezzen, melynek alapgondolata a „szabad természet erkölcsnemesítő hatása".27 A müncheni Englischer Garten volt az első ilyen célú kertművészeti alkotás a kontinensen.28 Igen fontos és jellemző a park Sckell által megfogalmazott programja: „A park minden rendbéli ember meghitt és barátságos érintkezését és közeledését kívánta szolgálni, akik itt a szép természet ölén találkozhatnak. "29 A társadalmi érintkezésen és a társadalmi rétegek közeledésén túl Sckell művét mozgásra és kikapcsolódásra szánta.30 Az Isar folyó menti úgynevezett Hirschanger-erdő területén először a katonáknak létesítettek parkot szabadidős tevékenység céljaira, amelyet a 19. század elején szüntettek meg. 1789 júliusában a bajor hadseregért is felelős Sir Benjamin Thomson javasolta az eredeti terv népparkká bővítését.31 Sckell Thomson felügyelete alatt kezdte meg a park tervezését, a korszakra jellemző kerti építményekkel.32 1804-ig csak távolból irányította a munkálatokat, ekkor azonban az udvari kertészet új vezetőjeként Münchenbe költözött. A kert építésének ebben a második szakaszában megfigyelhető Sckellnek és megbízóinak - a Károly Tivadar utódaiként trónra lépő I. Miksa, majd I. Lajos bajor királyoknak - szemléletbeli változása is. Az elaprózott, megannyi kis részletet tartalmazó elképzelést monumentálisabb koncepció váltotta fel. Sckell célja a nagy összképek kialakítása, az átlátások és kilátások, a város és a park vizuális összekötése volt. A tervező a bajor uralkodók igényeihez méltó nagyvonalú emlékműprogramot is kidolgozott. Sckell „a humánus és bölcs kormányzat legszükségesebb képzőművészeti létesítményei" közé sorolta a közparkokat, ennek megfelelően a „nemzet előnyös tulajdonságait megjelenítő" emlékművek felállítását javasolta.33 Az Orczy-kert és az Englischer Garten azonos céllal született, a tervezők, Sckell és Petri pedig több szállal kötődtek egymáshoz. Petri Sckellnél tanult, az angolkertek tervezésének alapelveit tőle sajátította el, emellett rokoni kapcsolatban is álltak.34 így joggal feltételezhető, hogy a két park ugyanannak a kertelméletnek jegyében született: a müncheni Englischer Garten és Lenné már említett magdeburgi népparkja a 18. század végén megjelenő, Christian Cay Lorenz Hirschfeld nevéhez köthető új kertmüvészeti elmélet eredményeként alakult ki.35 Előző oldalon: Lauer B.: A Károlyi-kert barokk terve, 18. század utolsó negyede / MNL-OL T 20 No. 73/1 15
