Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Függelék

242 Edvi Illés 1896,258.

243 Siklóssy 1931,306.

244 Fővárosi Közlöny, 3 (1892) 15. sz. 2.

245 Ilsemann 1892,292-293.

246 Siklóssy 1931,307.

247 Fővárosi Közlöny, 8 (1897) 87. sz. 3.; Fővárosi Közlöny, 9 (1900) 35. sz. 567.

248 Szerző nélkül 1898F; Szerző nélkül 1899D. A Közmunkatanács 1900. évi költségvetésében már szerepeltek a térrendezés költségei, a kivitelezést azonban hátráltatta a Gizella téri bérkocsi-állomás megszüntetésének halogatása. Fővárosi Közlöny, 10 (1899) l.sz. 21.J Fővárosi Közlöny, 10 (1899) 84-85. sz. 17.; Fővárosi Közlöny, 11 (1900) 35. sz. 567.

249 Fővárosi Közlöny, 12 (l 901) 1 l.sz. 175.

250 Fővárosi Közlöny, 13 (1902) 73. sz. 1239.

251 Palóczi 1909,233.

252 Szerző nélkül 1895B; Szerző nélkül 1913

253 A Rózsák tere és a Szegényház tér kialakításáról: Szerző nélkül 1904B, 97.; Kiácz 1967

254 FKT 1884,7.

255 1880. évi LVIII törvénycikk ,^Az állandó Országház építéséről".

256 BFL XV. 16.b 224/93

257 Szerző nélkül 1884

258 A tervpályázatról és a pályatervekről részletesen: Gábor 2000.

259 Steindl 1884-es módosított tervváltozatához közölt magyarázata. Steindl 1885

260 „A magas törvényhozás az új Országháznak az V. kér. Tömő téren való felépítését elhatározván, szükséges volt a Tömő tér és környékének szabályozását is véglegesen megállapítani. Természetes, hogy e részben az uraló szempont maga a tervezett nagyszerű épület volt, mely (...) mellőzhetlenül megkívánta, hogy egyrészt szabadon álljon, másrészt pedig, hogy fenségéhez illő, méltó környezetéről is gondoskodás történjék. Amellett tehát, hogy hatalmas főhomlokzata a fejedelmi Dunára nézend, a másik három oldalról is tágas tér által lesz övezve, s azon telkek, melyek e térnek külső szegélyét képezendik, oly beosztást nyertek, miszerint díszesen, palotaszerűleg legyenek beépíthetők, azoknál főleg a középületek emelését tartván szem előtt. A térre az Alkotmány-utcából lesz a főbejárat, melynek szélessége 28 méterben lett meghatározva, s az Országház úgy fog elhelyeztetni, miszerint kelet felőli középső kiugrásának tengelye egy vonalba legyen az Alkotmány utca tengelyével." FKT 1884, 7.

261 A keleti oldalon a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium palotája Bukovics Gyula tervei szerint épült fel 1885-1887-ben, az Igazságügyi Palota épülete pedig Hauszmann Alajos tervei szerint, 1893-1896 között. Az északi és a déli oldal térfalai sokáig hiányoztak, részlegesen is csak jóval később, az 1920-1930-as években készültek el, de nem kaptak közfunkciót.

262 Szerző nélkül 1896D

263 Szerző nélkül 1896C

264 Szerző nélkül 1904A, 585.; Somorjay 2007

265 Az 1906-os jegyzőkönyvek tanúsága szerint ekkor már zajlottak a kövezési munkák. Fővárosi Közlöny, 17 (1906) 38. sz. 732.

266 Loidl-Reisch 2007

267 Palóczi (Platzer, némely helyeken Palóczy) Antal (1840-1927) építész, tanár, munkásságának fő vonalát városépítészeti tevékenysége jelentette. Vidéki városok rendezési tervei mellett készített terveket a Szabadság tér, a Tabán és a lágymányosi állandó vásártelep rendezésére is.

268 „... Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az országház előtt megfelelőbb lett volna a fórumszerű építészeti tér, és nem park, mely nem a monumentálisságfokozására szolgál, hanem a kellemest segíti elő. (...) De éppen mert a tér nagy, elosztható olyformán, hogy az országház kapuzatával az előtér egy hatalmas fórumot képezzen... " Palóczi 1900A, 313.

269 A kivitelezés költségeit 294 389 koronában állapították meg. Budapesti Hírlap, 23 (1903) 58. sz. 10.; Fővárosi Közlöny, 14 (1903) 83.sz. 1354.; Uo. 92. sz. 1498. A források 1904-ben a kovácsoltvas kerítés készítéséről számolnak be. Fővárosi Közlöny, 15 (1904) 28. sz. 458.

270 Budapesti Hírlap, 25 (1905) 207. A 2900 korona költséget a Tanács szintén jóváhagyta. Fővárosi Közlöny, 16 (1905) 59. sz. 1107.

271 Szerző nélkül 1906B

272 A Kossuth-szobor elhelyezésének kérdése a századfordulótól kezdve központi témája a városépítészeti ügyekkel foglalkozó folyóiratoknak és a tanácsi ügyiratoknak is. Az Országház tér mellett lehetséges helyszínként felmerült a Szabadság tér, valamit az Oktogon is. A javaslatokról és vitákról részletesen: Budapesti Hírlap, 23 (1903) 101. sz. 10.; Uo., 117. sz. 7.J Fővárosi Közlöny, 14 (1903) 37. sz. 589.

273 Lechner 1905, 198-200. A kiírás szerint „A fősúlyt a szobornak művészi elhelyezésére, az Országház-tér parkozásának művészi megoldására kell vetni." A pályázat határideje 1904. május 16. volt. Művészet, 3 (1904). 2. sz. 143.

274 Lechner Rerrich Bélával közösen tervezte a Kossuth tér elrendezését, amely a ma is látható kialakítás alapjaként szolgált. A terv bemutatása: Ybl 1926

275 A tér két világháború közötti történetéről részletesen: Csepely-Knorr 2007; Csepely-Knorr 2011. 181-183.

276 A főváros tanácsa a parkozási és aszfaltozási munkákat 1911 júniusában rendelte el. Pesti Hírlap, 33 (1911) 135. sz. 5.

277 A tér északi részének parkosítása a déli kerttel egy időben, 1904-ben kezdődött, ugyanakkor kialakításáról kevesebb információ áll rendelkezésre. Az 1904. évi közmunka-program a terület burkolására 115 000 koronát szánt. Fővárosi Közlöny, 14 (1903) 50. sz. 3.

278 A tervekről átfogóan: Preisich 2004, 194-196.; A pályázati tervekről: Fittler 1892

279 1894. évi XX. törvénycikk „A székes fővárosi Újépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesítéséről”.

280 Szerző nélkül 1896E

281 Palóczi 1895

282 Palóczi 1897

283 X.Y. 1897

284 Palóczi 1903, 83-85.

285 Preisich 2004,195.

286 Szerző nélkül 1938

287 Noha a Népliget történetének több monografikus feldolgozása született már, ezek azonban nem foglalkoztak azzal a szereppel, amelyet a park a magyar közparktervezés elméletének fejlődésében betöltött. Tarjányi-Pesti 1996; Herczegné Székely 2003.

288 Radó 1985, 36.

289 Herczegné Székely 2003,205.

290 Komárik 1993, 34.

291 Pecz saját visszaemlékezéseiben a terv elkészítését 1867-re datálta. Pecz 1890,104; Gárdonyi 1921,3.

292 Szerző Nélkül 1869

293 London International Exhibition of 1871. Official Catalogue Fine Arts Department. London, 1871.191.

294 Fővárosi Közlöny, 11 (1900) 91. sz. 1635-1636.

295 BFL rV.1407.b. 2246/1892-11 kcs.; Kardos 1908; Gárdonyi 1921; Fővárosi Közlöny, 1 (1890) 31. sz. 3. A közgyűlés által elfogadott terveket a Közmunkatanács módosításokkal hagyta jóvá, vasúti és társaskocsi állomáshelyek létesítését javasolva. BFL IV.1407.b 1424/1890-III. 1891-ben a park folytatólagos építésére és berendezésére a középítési bizottmány további 11 900 forintot különített el. Fővárosi Közlöny, 2 ( 1891 ) 79.

296 Radó 1985, 37.

297 A közmunka-programok tervezeteinek megfelelően 1893-ban a Mutatványos tér építése zajlott, erre 4000 forintot, míg parkosítási és berendezési költségekre 40 000 forintot különítettek el. Fővárosi Közlöny, 3 (1892) 81. sz. 3. Az 1895. évi közmunka-program tervezete szerint kertészeti munkákra 20 000 forintot, padok beszerzésére 500 forintot, hirdetőtáblák beszerzésére 20 800 forintot különítettek el. Fővárosi Közlöny, 5 (1894) 90. sz. 6. 1896-ban az utak kiépítésére a Mérnöki Hivatal még további 95 000 forintot igényelt, amit a Középítési Bizottság elfogadott. Fővárosi Közlöny, 7 (1896) 19. sz. 2. 1897-ben a Székesfővárosi Tanács 1898 forintot fizetett ki a Népliget gyalogútjaihoz szükséges kavicsra Dittrich József vállalkozónak. BFL IV.1407.b 39573/1897-11. Szintén ebben az évben fizettek ki 4879 forintot a liget makadámútjainak építésére is, a Hirsch Sebestyén és Fia vállalkozónak. BFL IV. 1407.b 11308/1897-11. A vállalkozó a korábbi években is épített ugyanilyen utakat a ligetben, például 1895-ben 5948 forint értékben. BFL IV.1407.b 8116/1895-11. Az utakat trachit zúzottkőből és másodosztályú szentmihályi bányakavicsból készítették. BFL IV.1407.b 50564/1893-11, 52290/1894-11.

149