Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Függelék

298 Szerző nélkül 1896F

299 Bötticher 1895B; Bötticher 1895C; Bötticher 1896; SiSA 2007, 139.

300 Kardos 1908,12.

301 Tarjányi-Pesti 1996; Herczegné Székely 2003

302 Kemény 2004

303 Az indokolás szerint „Az új Népligetet s általában a nyári üdülésre szánt helyeket látogató közönség érdeke azt kívánja, hogy a Népligetben nem annyira a belső, zárt helyiségekkel rendelkező különös külső dísszel tervezett stylszerü, mint inkább a célszerűség követelményeinek megfelelő, részint fedett, részint pedig teljesen nyílt terasseokkal biró és lehetőleg egyszerű" épületre van szükség. Uo.

304 Magyar 2008, 206-207.

305 Szerző nélkül 1896F

306 Magyar 2008,223-224.

307 1985-ben végül a Kristóf téren állították fel. Herczegné Székely 2003, 208.; Sisa 2007, 139.

308 Ilsemann 1903,167.

309 Kardos 1908,9.

310 Kertészeti Lapok, 15 (1900) 7. sz. 223.

311 Szerző nélkül 1897E; Szerző nélkül 1903A

312 BFL IV.1407.b 235/1905-11. Ilsemann 1900. A tervek és a költségvetés bemutatása a Fővárosi Közmunkák Tanácsa előtt 1898. december 29-én zajlott. A terveket a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság közgyűlése 1900. december 12-én fogadta el, a kivitelezési költségeket 439 279 koronában határozva meg. (Ekkor már a fél forintnak megfelelő értékű koronában számították a költségeket.) Ebből az összegből 137925 korona parkozási költség volt, 301355 korona pedig útépítési munka. Fővárosi Közlöny, 10 (1899) 1. sz. 23.; Fővárosi Közlöny, 11 (1900) 91. sz. 1635-1636. A kivitelezés befejezéséhez szükséges fedezetet a törvényhatósági bizottság közgyűlése 1903. november 18-i ülésén állapította meg. Ekkor parkozási munkákra 84870 korona többletköltséget szavaztak meg az 1903-as, valamint az 1904-es költségvetés terhére. Közölték, hogy az útépítéshez szükséges 301 354 korona többletköltséget csak abban az esetben hagyják jóvá, amennyiben a főváros pénzügyei ezt megengedik. Fővárosi Közlöny, 14 (1903) 86. sz. 1411-1412; A Kert, 10 (1903) 19. sz. 605.

313 Ilsemann 1900,92.

314 BFL IV.1407.b 27589/1905-11

315 A növényekért Budapest Székesfőváros Tanácsa 2440 márka 50 pfenniget fizetett. BFL IV.1407.b 6624/1903-11,629/1902-11

316 Ilsemann 1900,92.

317 Bötticher 1896, 161-162.

318 Loidl-Reisch 2007, 83-118.

319 Uo.

320 Sennholz, Gustav (1850-1895): Frankfurtban született tájépítész. 1884 és 1895 között a bécsi kertészet vezetője. Loidl-Reisch 2007, 88.

321 Hybler, Wenzel 1847-ben született Csehországban.

1896- tól Sennholz utóda a városi kertészet élén. Loidl-Reisch 2007, 104. Lásd még: Auböck- Ruland 1994, 236.

322 Loidl-Reisch 1995, 302-303.

323 Például: Rade 1927A, 10.; Havas 1937

324 Szerző nélkül 1905E

325 Radó 1985,49-50.

326 Hajós 2007, 17.

327 Citadella, Újépület, Károly-kaszárnya. Siklóssy 1931,425.

328 Szerző nélkül 1907

329 A témáról további részletekkel szolgálnak Vadas Ferenc tanulmányai: Vadas 1989, Vadas 1994, Vadas 1996

330 Siklóssy 1931, 425.

331 Komárik 1993, 89.

332 Komárik 1993,90-91.; Gerle 2004,138-139.

333 Szerző nélkül 1882

334 Czigler1883

335 Szerző nélkül 1882,406.

336 Madarassy 1886

337 Szerző nélkül 1891, 2097-2099.

338 Novák-Palóczi 1893

339 KoLBENHEYER-Straub 1892

340 Kerecsen 1892

341 Medgyaszay 1908

342 „Formai megoldásában nem másoltam egyik elmúlt és idegen kor stílusát sem. (...) Egyik első kísérlete ez azoknak a művészi törekvéseknek, amelyek majdan az akkori időkbe illő és magyaros stílusra fognak vezetni." Potzner 2004,77.

343 Rerrich 1929,7.

344 Szerző nélkül 1897F; Szerző nélkül 1897G; Sigray 1897; Hein 1898

345 „... Refined recreation, calculated to elevate the intellect, to instruct the mind, and to improve the heart."A Crystal Palace Company 1852-ben kiadott prospektusát idézi: Piggott 2004, 35.

346 Az első kettőt Edward Milner, a harmadikat Edward Kemp tervezte.

347 A Pálmakert Egyesület elnöke, Matlekovics Sándor

1897- ben elvi hozzájárulásért fordult a főváros tanácsához, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, hogy a területet megszerezhessék. Szerző nélkül 1897G

348 Hein 1898

349 Hein 1912,10-11.

350 Gelléri 1913,361-362.

351 Szerző nélkül 1905A; Siklóssy 1931,426.

352 1893. XIV. Törvénycikk; Szabó 2005,104.

353 Szerző nélkül 1897H.

354 Fővárosi Közlöny, 14 (1903) 91. sz. 1485.

355 Siklóssy 1931,437-438.

356 Rerrich 1929, 7.

357 Szabó 2005, 97-107.

358 Szerző nélkül 1899E; Szerző nélkül 1899F

359 „A tért kibővítik és angol módra parkozzák, a háttérben

pedig a Gellért-hegy nyúlványát akként fogják fölhasználni, hogy cyclops-falazással pompás, széles terrasset építenek rá, melv alól hatalmas vízesés fog alázuhanni. Minthogy pedig a terrasse épen az uj híd tengelyébe esik, a vízesés már a Kerepesi-utról is látható lesz, legkivált déltájban, mikor a napsugak törése folytán egy természetes cascade lumineuse fog képződni. A terv mindenesetre oly szép, hogy megvalósítása feltétlenül óhajtandó.” A Kert, 4 (1898) 13. sz. 45.

360 A zsűri tagjai: Podmaniczky Frigyes elnök, Rupp Imre, Bakos János, Hauszmann Alajos, Quittner Zsigmond, Czigler Győző, Heuffel Adolf, Lechner Ödön, Schulek Frigyes. Siklóssy 1931, 440. A végleges pályázati kiírás a Közmunkatanács 1900. január 25-i ülésén fogadta el. BFL IL 1. g FKT Tervtári iratok.

361 A pályázatok ismertetését lásd: Komor 1900; Bartolotti 1901, 123-124. A győztes pályamunkáról: Palóczi 1900B. A pályázat forrásai megtekinthetők: http://lajtaarchiv.hu/müvek/a-szent-gellertszobor-kornyezete-kikepzesenek-palyaterve-1900 A pályázatról részletesen: Csáki-Gerle 2013, 75-76.

362 A végleges tervekről: Bartolotti 1901, 129-130.

363 BFL II. l.g FKT Tervtári iratok 3538/1900 Fővárosi Közmunkák Tanács 1900. július 5i ülés

364 A fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűlésének 1900. évi 1538. számú határozatával. A Mérnöki Hivatal ezután készített költségvetése szerint parkozási munkálatokra 12 000 korona volt szükséges. A Közmunkatanács és a Pénzügyi Bizottmány a főváros 1902. évi költségvetéséből kívánta a munkálatokat fedezni. Fővárosi Közlöny, 13 (1902) 15. sz. 273. A tervet a kivitelezés folyamán többször bővítették, újabb lépcsősorokkal és utakkal egészítették ki. BFL II.l.g - FKT Tervtári iratok. 35/1902. A parkozás költségvetését lásd: uo. 495/1902sz irat. A költségek elfogadása: 313/1902 FKT határozat.

365 Ilsemann 1901 A, 90.

366 BFL II.l.g FKT Tervtári iratok - 3810/1903. A Döbrentei tér parkosításának ötlete először 1892-ben a Fővárosi Egylet beszámolójában hangzott el. A Középítési Bizottság 1898-ban fogadta el a Közmunkatanácsának és a fővárosi Mérnöki Hivatalnak a tér parkozását javasoló tervét. Noha 1901-ben felmerült, hogy elmaradnak a munkálatok, 1903-ban mégis arról hallunk, hogy a Közmunkatanács tudomásul vette, a főváros még abban az évben megkezdi a tér kiépítését. Fővárosi Közlöny, 3 (1892) 98. sz. 3.; Fővárosi Közlöny, 9 (1898) 17. sz. 3.; Budapesti Hírlap, 18 (1898) 50. sz. 11.; Budapesti Hírlap, 21 (1901) 299. sz. 8.; Budapesti Hírlap, 23(1903)312. sz. 12.

367 „Most distinct and interesting garden in Paris.” Idézi: Chadwick 1966,158.

368 Robinson 1869,62-63.

369 Stürmer 1991

370 Hermann Mächtig ( 1827-1909) : Gustav Meyer tanítványa, 1877-től 1909-ig Berlin kertészeti igazgatója. Mind stilisztikai, mind elméleti szempontból erősen

150