Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Függelék
147 Táncsics 1976,16-17,24. 148 1870. évi X. t.c. „A Duna-folyamnak a főváros melletti szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és a közmunkák végrehajtási közegeiről.” 149 Preisich 2004,131-132. 150 Déry 1995; Vadas 2005A, 24. 151 Vadas 2005A, 27.; Owen 1982 152 Siklóssy 1931,37. 153 Preisich 2004, 140. 154 Balogh 2004, 33. 155 „Szakítani kell azzal a balítélettel is, hogy a háztelkek a városokban igen drágák ahhoz, hogy utcák és terek céljára használtassanak fel. Ellenkezőleg: a telek csak akkor lesz igazán értékes, ha olyan útvonalra kerül, amelynek van világossága, levegője és közlekedése." Balogh 2004, 33. 156 Komárik 1993,88. 157 Preisich 2004,150-151. 158 Borbíró 1946,468. 159 Podmaniczky 1984,414. 160 1870. évi X. törvénycikk, 14. § 161 Podmaniczky 1984,412. 162 Siklóssy 1931,297. 163 Podmaniczky 1984,412-413. 164 1890-1891-ben dolgozta ki ennek terveit a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Műszaki Osztálya, Pucher József indítványa nyomán. Fővárosi Közlöny, 1 (1890), 103-104. sz. 4.; Fővárosi Közlöny, 2 (1891) 92. sz. 11.; Fővárosi Közlöny, 3 (1892) 1. sz. 5. 165 Siklóssy 1931, 303. 166 Szerző nélkül 1897A 167 A Fehér úti aluljáró 1890-ben készült el. Az aluljárón át közlekedtek a kocsik Kőbánya és Rákosfalva között; a felüljárón a MÁV vonatai haladtak. 168 Szerző nélkül 1909A. A Pékerdő a mai Asztalos Sándor út és Hungária körút között terült el. 169 Országh 1885,84-85. 170 Vadas 2005B, 81.; Szabó 2005,97-107. 171 Magyar 2013,109. 172 Pecz 1890, 115.; Kiácz 1967,151. 173 Hevesi 1876, 196. 174 Siklóssy 1931,308. 175 Magyar 2008, 81. 176 Pecz 1890,115. 177 Szerző nélkül 1900C, 443.; Gyertyánffy 1879 178 PestiHírlap, 10(1888) 126.sz.4. 179 Rokken 1933,60.; Komárik 1993,61. 180 Komárik 1993,88-90. 181 Siklóssy 1931,315. 182 Mihályfi 1877 183 Jäger könyvének részletét fordításban a Kertészeti Lapok közölte. Jäger 1888; Kertészeti Lapok, 3 (1888)2. sz. 50. 184 Országh 1885, 80-81. 185 Keserű 2007 186 Alföldy 2007, 233. 187 Szabó 2005,101-102. 188 1899. évi VII. törvénycikk „A székes fővárosi Margit hídnak a Margitszigettel való összekötéséről” 189 Szerző nélkül 1895A 190 Szerző nélkül 1898A 191 Szerző nélkül 1898B 192 Szerző nélkül 1899A 193 Szerző nélkül 1899B 194 Szerző nélkül 1905C 195 Fővárosi Közlöny, 22 ( 1911 ) 31. sz. 1029-1030. 196 A palota az Eskü tér déli oldalán állt a Klotild-palota melletti, a Duna felé eső telektömbön. Helyén ma részben az Erzsébet híd pesti hídfőjének lehajtója található. 197 Szerző nélkül 1903B; Fővárosi Közlöny, 14 (1903) 74. sz. 1220.J Fővárosi Közlöny, 14 (1903) 87. sz. 1420.; Szerző nélkül 1904C 198 Balogh 2004 199 Podmaniczky 1984,415. 200 Magyar 2008,97-98. 201 Pecz 1890, 102, 115.; BFLXV.16.b.224/77 202 Szerző nélkül 1901; Schilberszky 1903,316. 203 Ilsemann 1892; Ilsemann 1901B, 93. 204 „Mindenki szőnyeg-ágyakat akart csinálni s boldog boldogtalan azt hitte, hogy csak akarni kell. Sőt néhány apostola a szőnyeg-kertészetnek mindenkire érvényes irányt akart megszabni műveiben, s ezzel elérkeztünk ahhoz az irányhoz, mely sohasem változó sablonszerű csoportokat teremtett többé-kevésbé jó minták után. (... ) A szőnyegkertészet az én felfogásom szerint, oly finom ízlésű kertművészeti alkotás, a mely nem minden poros országút mellé, vagy térre vagy minden házi kertbe való, hanem a finomabb, jól ápolt kertekben van helye, üde zöld pázsitokon, épületek közelében vagy szobrászati művek körül. (...) Nyilvános tereinkről a szőnyegkertészetnek nem szabad hiányoznia; ha ott elhanyagoltatnék, nyilvános sétatereink fénypontjai, legvonzóbb részei tűnnének el onnan, de itt is olyannak kell lennie, hogy a jó ízlésnek minden tekintetben megfeleljen s csodálkozást keltsen.“ Ilsemann 1892,262-263. 205 Szerző nélkül 1897B 206 Fővárosi Közlöny, 16 ( 1905) 65. sz. 1194-1196. 207 Conway-Lambert 2000,45-58. 208 Vadas 2005C, 166-171. Lechner Lajos (1833-1897) Budapest középítési igazgatója, Kammermayer Károly (1829-1897) Budapest első polgármestere, Czigler Győző (1850-1905) építész volt, korábban a Székesfővárosi Mérnöki Hivatal munkatársa. 209 Szerző nélkül 1897C 210 A terek fásítására az 1897. március 24-i közgyűlésen tettek indítványt Fenyvessy Adolf és társai. A terveket a Mérnöki Hivatal az év őszén mutatta be, a tervezett költség az István tér esetében 17 895 forint, a Hunyadi térében 14 783 forint, míg a Rákóczi tér esetében 16 300 forint volt. A költségek közül 7800 forint az 1897. évi, a fennmaradó összeg pedig az 1898. évi költségvetést terhelte. Fővárosi Közlöny, 8 (1897) 57. sz. 5. A terveket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1897. július 29-én tartott rendkívüli ülésén fogadta el. Fővárosi Közlöny, 8 (1897) 70. sz. 2. 211 Szerző nélkül 1897D 212 Szerző nélkül 1898E 213 Fővárosi Közlöny, 8 (1897) 57. sz. 6. Ugyan a források lábazatos kerítésről írnak, a fennmaradt fotók ennél egyszerűbb kerítést mutatnak. 214 Brunner 1910, 201-202. 215 Pesti Hírlap, 10 (1888) 111. sz. 5. 216 A tervek kivitelezési költségeit az 1893. évi közmunkaprogram terhére állapították meg, 2400 forintot az Almássy tér kialakítására és 230 forintot a Mátyás tér „kavicsolására”, vagyis murvával történő burkolására. Mindazonáltal már a következő évben felmerült a Mátyás tér gyermekjátszóhellyé alakítása, így az 1894. évi költségvetésben erre 2534 forintot irányoztak elő. Az összeg végül az 1897. október 25-én tartott Középítési Bizottsági ülésen 2700 forintra módosult. Fővárosi Közlöny, 3 (1892) 81. sz. 3.; Fővárosi Közlöny, 4 (1893) 71. sz. 3.; Fővárosi Közlöny, 4 (1893) 75. sz. 3.; Fővárosi Közlöny, 4 (1893) 86. sz. 4. 217 Fővárosi Közlöny, 8 (1897) 92. sz. 6. 218 Szerző nélkül 1899C 219 Berger, 1993,227-234.; Auböck-Ruland 1994 220 Gábor 2010,13-16. 221 Pecz 1890,115. 222 Pesti Hírlap, 12 ( 1890) 337. sz. 2. A Sugárút városligeti torkolata szintén szerepelt az Andrássy-szobor lehetséges helyszíneként. 223 Statisztikai évkönyv 1901,4. 224 Szerző nélkül 1909B 225 Budapesti Hírlap, 3 (1913) 8. sz. 17. 226 Preisich 2004, 202. 227 Borostyáni 1875 228 Szerző nélkül 1896B. A tér a későbbiekben is tervezési feladat maradt, áttervezésére 1913-ban és 1936-ban is pályázatot írtak ki. 229 Szerző nélkül 1894 230 Preisich 2004,188. 231 A Mechwart-liget nevet 1913-ban kapta, ekkor avatták itt fel Mechwart Andrásnak, a Ganz gyár egykori igazgatójának szobrát. Magyar 2008, 121. 232 Magyar Erzsébet a park létesítését 1904-re datálta, azonban A Kert című folyóirat 1898-as statisztikáiban már szerepel a park, mint abban az évben létesített zöldfelület. Mauthner 1898; Magyar 2008,121. 233 Szerző nélkül 1898C 234 Szerző nélkül 1898D 235 Szerző nélkül 1900B 236 Podmaniczky, 1984,415. 237 Magyar 2008,96. 238 Magyar 2008,92. 239 BFL IV. 1303.f V-598/1858, Kugler kérelmét többször is elutasította a tanács. 240 Vasárnapi Újság, 5 (1858) 215. 241 Pecz 1890, 115. 148
