Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Függelék

Jegyzetek

1 Conway 1991, Layton-Jones 2014

2 Az angol szakirodalom ezeket külön szóval municipal parkként emlegeti, amely a közparkok - public parks - fogalmán belül egy szűkebb csoportot jelöl.

3 Ez a kötet az első világháborúig követi a főváros közparkjainak történetét. A történelmi változásokon kívül a korszakhatárt Budapest második, meghatározó jelentőségű főkertészének, Ilsemann Keresztélynek 1912-ben bekövetkezett halála is indokolja.

4 A Városliget Millenniumi Kiállítással kapcsolatos átalakításairól részletesen: Sisa 1996

5 A korlátozottan látogatható királyi kertek között említhető a londoni Hyde Park 1637-es, I. Károly uralkodása alatti, a berlini Tiergarten 1740-es vagy a párizsi Jardin des Tuileries 1667-es megnyitása. A 19. század elején a budai várkertek is csak engedéllyel voltak látogathatók. Conway 1991,4.; Magyar 2008, 19.

6 Rapaics 1940, 268.

7 Magyar 2008, 33-38.

8 A tervről részletesen: Fatsar 2008, 86-87. A kert történetéről részletesen: Gombos 1974,143-145.

9 Gárdonyi 1934,35-36.

10 Például: Sárkány 1938

11 Fatsar 2008, 84-85.

12 Magyar 2008, 67.

13 Magyar 2008, 70. A vár erődjellege véglegesen 1874-ben szűnt meg.

14 Schams 1822,405.

15 Alföldy 2001,279-280.

16 Magyar 2008,70.

17 A parkról részletesen: Hennebo 1971,386.; Hoffmann 1971, 379.; Nehring 1979,51.

18 Lenné, Peter Joseph (1789-1866) német tájépítész, életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban.

19 Hennebo 1971,386.

20 A kertről részletesen: Fatsar 2008,181-183.

21 A Hajóhidat 1788-ban helyezték ide.

22 Rapaics 1940, 259-261.

23 Schams 1821,390.

24 Petri, Bernhard (1767-1853) német tájépítész életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban.

25 Orczy-kertről részletesen lásd: Galavics 1999,66-68.; Alföldy Gábor: Orczy Gardens. In: Taylor 2006, 354.

26 Sckell, Friedrich Ludwig von (1750-1823) német tájkertész életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban.

27 A park meghatározó és jelentős előkép a városi közparkok fejlődésének történetében, azonban nem sorolható a közösségi parkok kategóriájába, hiszen magánmegrendelésre, magánfinanszírozással készült.

28 A kertről részletesen: Hoffmann 1971,378.; Nehring 1979, 22-26.; Buttlar 1999, 189-198; Herzog, Rainer: Englischer Garten. In: Taylor 2006, 150.; Freyberg 2000

29 Sckell, Friedrich Ludwig von: Beiträge zur Bildenden Gartenkunst. München, 1818, 27. Idézi: Buttlar 1999, 190.

30 Wiegand 1975,23.

31 Rumford gróf, eredeti nevén Benjamin Thompson (1753-1814), amerikai származású fizikus és politikus. 1784-től Károly Tivadar segédtisztje, majd tanácsadója. Rumfordról részletesen: Freyberg 2000, 19-26.; Weidner 2014

32 1790-ben épült a kínai torony, és az Apolló-szoborral díszített fa monopterosz (ezt 1838-ban Sckell tervei alapján kőpadra cserélték), 1791-ben a Palladio stílusát követő katonai kaszinó (amelyet később Rumford-teremnek neveztek el), valamint a kínai gazdaság. A staffázsépületek mellett a parkban a svájci költő, Gessner és Rumford szobrát is felállították.

33 Idézi: Buttlar 1999, 196-197. A végül Leo von Klenze tervei szerint Regensburg mellett emelt német Walhalla az eredeti tervek szerint szintén itt, az Englischer Garten északnyugati részén épült volna fel. Sckell egyik tervén a Walhalla mellett „Bajorország legérdemesebb kormányzóinak” szentelt panteon is szerepelt, amelytől nem messze végül a Leo von Klenze által tervezett monopterosz kapott helyet.

34 A Sckell és a Petri család tagjai több nemzedéken keresztül ismert kertészek voltak, és a két család több házasság révén rokoni kapcsolatban is állt. Lack 2002, 196.

35 Hirschfeld, Christian Cay Lorenz (1742-1792) német kertművészeti és tájkertészeti teoretikus, életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban.

36 Gärten, deren Charakter von besonders Bestimmungen abhängig ist. Volksgärten. In: Hirschfeld 1785, 68-74. Angol fordítása: Parshall 2001,406-409.

37 Podmaniczky 1984, 20-21.

38 Hild János Isidor Ganneval segítőjeként érkezett Pestre, és az Újépület építkezésén dolgozott. 1789-ben szerzett polgárjogot.

39 Schilson tervéről részletesen: Preisich 2004, 39-92.

40 Uo., 54-55.

41 A Bizottság munkájáról részletesen: Preisich 2004, 61-65.

42 Az egyetemi botanikus kert 1782-1808 között a Belvárosban, majd a későbbi Nemzeti Színház helyén, a józsefvárosi Grassalkovich-telken terült el. 1847-ben József nádor támogatásával innen került a megvásárolt Festetics-kertbe, az Üllői út mellé. Lásd: http://www.fuveszkert.org/a-fuveszkert-tortenete/

43 Margitszigetről részletesen: Gombos 1974, 197-211.; Sisa 1992B; Galavics 1999,97-101.; Magyar 2008, 91-93.

44 Városligetről részletesen: Gombos 1974, 139-175.; Galavics 1999, 88-96.; Magyar 2008, 84-91.

45 Nebbien 1816,23-24.

46 A Városliget átépítéseiről részletesen: Sisa 1982; Sisa 1996

47 Schams 1821. 448-451. A dunai rakpartok kiépítése az 1838-as árvíz után intenzívebben megindult.

48 Széchenyi levele Zichy Júlia grófnőhöz, 1829-ben. Idézi: Bácskai 1993, 8.

49 Széchenyi 1831; Széchenyi 1895; Széchenyi 1985

50 Bácskai 1993,8.

51 Siklóssy 1931,42.

52 „Szükséges mindenekelőtt, hogy a városnak akárminemű földjei fákkal ültettessenek bé, s ne fasorokkal, de úgyszólván erdőkkel. Ezáltal kirekesztetik némileg az idegen por, ami által majd könnyebben bírhatunk saját városi porainkkal." Széchenyi 1995,20.

53 Loudon, John Claudius (1782-1843): brit építész és tájépítész életrajzát lásd a könyv végi kislexikonban.

54 Loudon 1829

55 Sisa 1992A, 47. Pückler Muskau birtokára és elképzeléseire hivatkozott, azt tartotta példaképnek Ilsemann Keresztély, a dualizmus korának meghatározó főkertésze is. Ilsemann 1895,142.

56 Sisa 1992A,53.

57 Idézi: Gombos 1974, 178.

58 Gombos 1974,177-182.

59 Komárik 1993, 34.; Gerle 2004,43.

60 Hevesi 1871,422.

61 Széchenyi 1841, 313.

62 Széchenyi 1843,34-35.

63 Buttlar 1999,197.

64 Sisa 1992A,53.

65 A témáról részletesen: Fatsar 2012A, Fatsar 2012B

66 Gyáni 1994; Gyáni 1999

67 Haussmann, Georges-Eugène (1809-1891), Elzászból származó jogászt III. Napóleon 1853-ban nevezte ki Szajna megye (Párizs és a közvetlen környezetében fekvő elővárosok, külvárosok) prefektusává, és bízta meg Párizs városfejlesztési tervének kidolgozásával, amelyért 1870-ig volt felelős. Jordan 1995

68 A tervpályázat résztvevőinek egyike Peter Joseph Lenné, aki hatalmas zöldterületekkel, és a várost a táj szerves részeként kezelő tervvel pályázott. Hanák 1988, 26.; Rotenberg 1995; Csendes-Sípos 2005, 37-43.; Magyar 2008,41.

69 Hanák 1988, 26.

70 Hennebo 1970,259-261.; Balogh 2004,35.

71 Benevolo 1994,195-196.

72 Magyar 2004

73 Stirling 1980; Sisa 2007

74 Barry, Sir Charles (1795-1860) angol építész és kerttervező életrajzát lásd a könyv végi kislexikonban.

75 Repton, Humphrey (1752-1818) angol tájépítész életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban.

146