Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Függelék
76 Broadbent 1996, 109. 77 Paxton, Sir Joseph (1803-1865) angol építész és tájépítész életrajzát lásd a könyv végi kislexikonban. 78 Antonetti 2012 79 Meyer, Gustav (1816-1877) német kerttervező életrajzát lásd a könyv végi kislexikonban. 80 Buttlar 1999,219. 81 Rapaics 1940, 253. 82 Richter 1970 83 Stirling 1980,15.; Sisa2007 84 Magyar 2008, 25. A square-ek fejlődéséről átfogóan: Longstaffe-Gowan, 2012 85 Nash, John (1752-1835) angol építész életrajzát lásd a könyv végi kislexikonban. 86 Lasdun 1991,129. 87 Tyack 1992, 88. 88 A koncepció nem 1811-ben született, hanem még amikor Portland hercege bérelte a területet. Az első tervet a herceg földmérője, John White készítette 1793-ban, majd 1809-ben módosította azt. Chadwick 1966, 31-32.; Taigel-Williamson 1993,122. 89 Chadwick 1966,31. 90 Collins-Crasemann Collins 1986,38. 91 Lasdun 1991,130. 92 „...were kept for the nourishment of game instead of human beings (... ) more intended for cattle than for the enjoyment of man." Idézi: Lasdun 1991, 142. 93 Chadwick 1966, 32.; Taigel-Williamson 1993, 123. 94 Balogh 2004, 21. 95 Loudon 1822, 1186-1195.; Loudon 1860, 1202-1218.; Loudon 1835 96 Az 1840-ben megnyitott parkot - melynek tervét pályafutása legfontosabbjának tartotta - Loudon Joseph Strutt textilgyáros megbízására tervezte. A fenntartási költségek minimalizálása mellett arra törekedett, hogy a park a sokadik látogatás után se legyen unalmas. Mivel egy botanikus kert költségei nagyon magasak lettek volna, így arborétum tervezése mellett döntött. Az elsődleges cél, a dendrológiai oktatás érdekében a területre több mint 800 növényfajt telepítettek, és a gardenesque elveknek megfelelően Loudon kiemelt hangsúlyt fektetett a növények egyedi szépségének érvényesülésére is. A parkot a Tudor- és az Erzsébet-kort idéző építmények, pihenőhelyek, klasszikus pavilonok tették még vonzóbbá. Conway 1991, 12-13. 97 „... how glad they were to find that the working classes could see a display of summer flowers without going to Kew." Elliott 2000,109. 98 A park programjáról részletesen: Phillips 1856. Megemlítendő, hogy a Benjamin Waterhouse Hawkins által készített dinoszaurusz szobrokat 1852-ben rendelték a park számára, s 1854-ben adták át őket a világ első ilyen témájú szobrászati alkotásaiként, megelőzve Charles Darwin a Fajok eredete című munkájának publikálását is. 99 Conway 1991, 15. 100 A gondolat korábban megjelent már Hirschfeld munkájában is, amelyet azonban Paxton aligha ismert. Parshall 2007,407. 101 Major, Joshua (1786-1866) angol tájkertész életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban. 102 Latimer 1987 103 „This park was purchased by the people, was made for the people and is given to the people for their protection." Conway 1991,13. 104 „...to provide the greatest variety of rational recreations for the greatest possible number." Idézi: Conway 1996, 81. 105 „... improve people's physical health, make them happier and better citizens and encourage them to be virtuous." Conway 2000,10. 106 Olmsted, Frederick Law (1822-1903) amerikai tájépítész, szociális reformer és ökológus életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban. 107 A cikk eredeti megjelenése: W [Wayfarer] : The Peoples Park at Birkenhead, near Liverpool. Horticulturist, 6 (1851) 5. sz. 224-228. 108 Jones-Willis 2005,47. 109 „7he poorest British peasant is as free to enjoy it in all its parts, as the British Queen. More than that, the Baker of Birkenhead had the pride of an Owner in it." Olmsted 1997, 73. 110 Vaux, Calvert (1824-1895) angol születésű építész és tájépítész életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban. 111 A park részletes leírása: Olmsted-Kimball 1973, 214-232. 112 Az európai és amerikai parkok közötti hatásokról részletesen: Csepely-Knorr 2010 113 Idézi: Hajós 2007, 54. 114 Jellicoe-Jellicoe 1986,459.; Balogh 2004,35. 115 A mérnök végzettségű Jean-Charles-Adolphe Alphand (1817-1891) több közparkot is tervezett, kéttucatnyi parktervét és azok kapcsán vallott tervezési elveit önálló kötetben publikálta. Alphand 1867-1873; Fleming-Honour-Pevsner 1999, 11-12. A párizsi parkok tervezése során együtt dolgozott tanítványával, Édouard François Andréval (1840-1911), aki Alphand stílusának folytatója lett. André munkássága azáltal vált nemzetközi jelentőségűvé, hogy Angliában az általa Liverpoolban tervezett Sefton Park (1867-1872) nyomán kezdett elterjedni a francia közparkok jellegzetes formavilága. Megjegyzésre érdemes, hogy a két világháború közötti kerttervezés és városépítészet meghatározó magyar alakja, Rerrich Béla nála dolgozott Párizsban. André 1879-ben megjelentetett L’Art des Jardins című műve alapvető kézikönyvvé vált, amelyben a tájkerti formavilág közparkokra adaptálásának elméleti kérdését boncolgatta. Fleming- Honour-Pevsner 1999, 14-15. 116 Jordan 1995,277-284. 117 Olmsted Central Parkja Meyer hivatkozott előképe volt, így hatása Meyer közparkelméletére igen valószínű. A Buttes-Chaumont park Meyer könyvének publikálása után készült el, azonban Európa-szerte hamar ismertté vált, többek között az angol kertész, William Robinson is idézte növényalkalmazását. 118 Hajós 2007,18. 119 Hanák 1988, 28.; Hajós 2007,18. 120 Berger 1993; Auböck-Ruland 1994, 72-78. 121 Berger 1993 122 Magyar 2008, 42. 123 Csoma 2003, 13-18. 124 A Budapesti Magyar Királyi Vinczellérképezde évkönyve. Szerk. Molnár István. Budapest, 1885.3. 125 Az első szervezet Lukácsy Sándor, a későbbi kertészeti és faiskolai miniszteri biztos elnöklete alatt alakult és működött 1863-ig. 126 Csoma 2003, 32. 127 Räde Károly (1864-1946) életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban. 128 A kert történetéről részletesen: Csepely-Knorr- SÁROSPATAKI2009 129 Füredi 1927 130 Pest Város Tanácsa 1867. március 19-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Idézi: Kiácz 1967, 25.; Radó 1993 131 Fuchs Emil (1830-1896) életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban. 132 Radó 1993,31-35. 133 Räde 1927B 134 Kiácz 1967; Alföldy 2004 135 Ilsemann Keresztély (1850-1912) életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban. 136 Id. Pecz Ármin ( 1820-1896) és ifj. Pecz Ármin ( 1855- 1927) életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban. 137 Hein János (1866-1935) életrajzát lásd a kötet végi kislexikonban. 138 A két város közötti kapcsolatokról részletesen: Hanák 1988, Csendes-Sípos 2005 139 Sisa József: Köszöntő. In: Papp 2007, 7. 140 A témáról részletesen: Papp 2007 141 Berlinben 1870-ben nevezték ki Gustav Meyert kertészeti igazgatónak az akkor megalapított Deputation für städtische Park- und Gartenanlagen (Berliner Gartenbauamt) élére, Bécsben a Stadtgartenamt 1861-ben alakult meg, s a städtischer Gartendirektor címet Rudolf Siebeck 1871 -ben kapta meg. Hennebo 1970, 261.; Loidl-Reisch 2007,85. 142 Podmaniczky 1984,340. 143 Vadas 2005A, 27. Bécsben az erődítményrendszer lebontása után 2,4 millió m2 terület szabadult fel. 144 Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula miniszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről, 1869. december. In: Sipos-Donáth 1999, 15-24; Vadas 2005A, 24. 145 Preisich 2004,136. 146 Táncsics külső csatornájának megvalósítása még a jelenlegi városépítészeti adottságok mellett is lehetséges volna, a város klimatológiai és ökológiai adottságainak javítása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírna. 147
