Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)

Kolundzsija Gábor: Diescher József a rakpartépítő, 1863-1873

A pesti alsó dunai kőpart építése, 1864 I VU 12(1865) január 18.16. p.

1864-1867 között déli irányban építették tovább a rakpartot egészen a Petőfi térig, 350 öl (663,8 m) hosszban. A feliszapolódás miatt a munkálatok kotrással kezdődtek: a medret a szabályozási vonalon a 0 alatt 3 láb mélységre mélyítették (ez körülbelül a mai 0 szintnek felel meg). A munka elvégzése egyáltalán nem volt könnyű.

A támfalak mögötti feltöltés anyagát eredetileg a Kopaszi-zátonyból kívánták kitermelni, de Buda városa ezért „kárpótlást” követelt. Először 1 forintot, majd 50 krajcárt igényeltek minden köböl (6,8 m3) kavics után, végül lementek 30 krajcárig. Pest ezt sem akarta fizetni, hosszasan vitatkozott Budával, végül elment még az udvari Kancelláriáig is, de eredményre így sem jutott. Végül felhagytak ezzel a tervvel. Reitter javaslatára az épülő rakpart előtt és a Margitsziget alsó csúcsánál kotorták ki a szükséges anyagot. Budának meg ottmaradt a jégveszélyes Kopaszi-zátony. Kotrás közben a hajóhíd vonalánál találtak két elsüllyedt hajót, melyek kővel és vassal voltak megrakva, ettől a kotrógépek többször is eltörtek.

„A tovább épülő kőpart előmunkálatait hosszú deszkakerítés födi el, melyen belül élénkséggel folyik a munka. A víz kirekesztésére száz meg száz cölöp van szorosan egymás mellé ékelve, melyeket kábító ütésekkel gőzerő által hajtott cyclopi kalapács kerget az engedékeny iszapba. Az egész láttávlatot keresztül-kasul szegő gerendák, lécek, állványok, kőhalmazok, s hatalmas homokbuckák hálózzák be, mely hálónak horgait ide-oda siető, vagy cammogó alakok be-betöltik egy másodpercre. Az egész egy érthetetlen zűrnek, bábeli zavarnak látszik arra nézve, ki e tömkeleget s a benne rajzó tömeg kiszabott útjait nem ismeri.”'2 A Vasárnapi Újság tudósításának illusztrációjaként megjelent képen jól látható a mederbe levert kettős szádfal, melynek közét betonnal kitöltve készültek az alapok. Lüders rajza a korabeli Verne-kötetek képi világát idézve mutatja a forradalmian új technika megjelenését. „Szép volt látni, amint először cölöpökkel elzárták a vizet, s ezután emelték a külső falakat, s mindjárt utána kezdték feltölteni a falmögötti tért.

86