Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Hidvégi Violetta: A Heckenast Nyomda- és Kiadóhivatal épülete, 1861-1863†
A Heckenast Nyomda- és Kiadóhivatal épülete, 1861-1863 f A megbízó Heckenast Gusztáv (1811-1878) „modern, haladó szellemmű, kapitalista kiadó és üzletember, a legharmonikusabban összeegyezteti üzleti és politikai elveit: 1860-tól már teljes meggyőződése, hogy a polgárságnak kell az országban is átvennie a vezető szerepet, s a polgárosodásnak biztos bázisa az anyagi fedezettel bíró, virágzó ipar és kereskedelem.”' A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem meghatározó egyénisége Kassán született. Az eperjesi evangélikus kollégiumban tanult, majd fűszerkereskedéssel foglalkozott. Feltehetően családi indíttatásból változtatta meg a kereskedés tárgyát és tért át a könyvekre. Heckenast mostohanővérét Wigand Ottó (1795-1870) vette feleségül, aki 1816-ban Kassán nyitott könyvkereskedést. 1827 végén Pesten1 2 3 újabb üzletet indított útjára, amelynek kereskedői jogát hat év múlva átadta sógorának.’ Heckenast nemzetközi színvonalú virágzó boltját, könyveit az 1838-as árvíz jórészt megsemmisítette.4 1841 januárjában Länderer Lajossal5 (1800-1854), a jeles nyomdászdinasztia negyedik generációjának tagjával társult. Ezzel a lépésével tevékenysége súlypontja a kereskedelemről a kiadásra helyeződött át.6 Länderer és Heckenast7 néven kiadói többek között Kossuth Pesti Hírlapjának.8 Vállalkozásuk a ma is álló Horváth-házban működött, a Kossuth Lajos és Szép utca sarkán.9 Itt, az ország legnagyobb nyomdájában, készültek 1848. március 15-én a szabad sajtó első termékei: a Nemzeti Dal és a Tizenkét pont.10 1 Gazda 1988 90. p. 2 V., Váci utca 19. 3 Heckenast második felesége Wigand húga volt, így oda-vissza sógorságban álltak. Gazda 1988 83. p. 4 A magyar írók segítségével jelent meg a Budapesti Árvízkönyv. Pest, 1839-1841. Heckenast a kiadvány jövedelméből állt talpra, külföldi kollégái pedig nagyvonalúan elengedték tartozásait. 5 1724-ben Budán Länderer János Sebestyén Bajorországból bevándorolt nyomdász vette át a törököktől felszabadult város első nyomdáját. A család férfi és női ágon egyaránt ezt a mesterséget folytatta egészen Länderer Lajos haláláig. 6 Heckenast 1847-től leállt a kereskedelemmel, a későbbiekben már csak könyvkiadással foglalkozott. 7 Länderer igazgatta a nyomdát, míg Heckenast cégvezetőként a kiadói és a kereskedelmi tevékenységért felelt. 8 Länderer 1824-től, nagykorúságától vezette hivatalosan pesti nyomdáját, amely az évek során a város legjobban felszerelt, modern műhelye lett. Gazda 1988 85-88. p. 9 V., Kossuth Lajos utca 3. - Szép utca 1. A nyomda 1841-től 1852-ig működött a bérházban, amit Wieser Ferenc (1812-1869) új tulajdonosának, Horváth Ödönnek 1851-1853 között átalakított. Diescher József 1858 tavaszán a hátsó udvarban végzett átigazításokat az épületen. BFL XV.17.b.311 SzB 19052. Sisa József: Budapest V., Kossuth Lajos utca 3. Tudományos dokumentáció, 1981. BFL XV.17.e.306 Budapesti Műemléki Felügyelőség 1616. tétel. Az építési munkálatok is szerepet játszhattak a cég helyváltoztatásában. 10 Aznap csak Länderer tartózkodott a nyomdában, Heckenast távol tartotta magát az eseményektől. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és később sem vállalhatott részt a cég irányításából. Régi cím: Belváros, Egyetem utca 4/491 Mai cím: V., Károlyi utca 14. - Ferenczy István utca 2-6. A f ran kiin székház a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Károlyi-palota között. Ismeretlen fényképész felvétele, 1870 körül BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény Itsz. 3270 75
