Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)

Hidvégi Violetta: A Heckenast Nyomda- és Kiadóhivatal épülete, 1861-1863†

A barokk palota Heckenast Gusztáv 1852. május 1-én vásárolta meg az ekkor Egyetem utca 4. ház- és 491. telekszámot viselő ingatlant.11 A Horváth-házból első menetben a nyomda költözött át az új helyre. A XVIII. században épült egyemeletes barokk palota tervezőjét nem ismerjük. Stíluskritikai alapon felmerült a korszak jeles építé­szének, Mayerhoffer Andrásnak (1690-1771) a személye. A régeb­bi kutatások kapcsolatot találtak a Piarista utca 2. szám alatt álló Péterffy-palotával, amely a barokk kori Pest egyetlen eredeti for­májában fennmaradt világi épülete. Báró somoskői Péterffy János királyi ítélőtáblái ülnök 1755-1756-ban Mayerhofferrel emeltetett egy főúri palotát a korábbi egyszerű épület helyén.11 12 A középriza­­lit kapuzatának kialakítását Révhelyi (Réh) Elemér (1889-1976) gróf Grassalkovich Antal (1694-1771) hatvani kastélyának kapuza­tával rokonítja „mely viszont a pesti Jeszenovszky Sámuel13 14 * kamarai ügyész palotájának (a mai Franklin-Társulat háza, Egyetem-utca 4.) eredeti kapuzatával mutat szorosabb kapcsolatot, s amelynek építési idejét a telekkönyvi adatok alapján 1758-59-re tehetjük.”'4 Dercsényi Dezső a második világháborús károk számbavételénél már egyértel­műen Mayerhoffer alkotásaként említi: „Az Egyetem utca 4. sz. ház Mayerhoffer Andrástól épített szép kapuja a házzal együtt eltűnt.”'5 Nem feladata ennek az írásműnek a régi épület alkotójának meg­határozása, de mindenképpen fontos utalni az előzményépületre, amely bő évszázaddal később egy modern középület alapjává vált.16 Heckenasték a birtokba kerülés után azonnal bővíteni kívánták épületüket. Vélhetően az ingatlanvásárlást követően nagyobb mun­kálatokra nem futotta anyagi erejükből, így először olyan kisebb át­alakításokat céloztak meg, amellyel a fennálló épület alapterületét a nyomda igényeinek megfelelően könnyedén megnövelhették. Az engedélyezési terveket Diescher József készítette.17 Diescher intelligens, nagy műveltségű ember lévén vásárolhatott a Länderer és Heckenast cég kiadványaiból. Talán ez az üzleti kapcsolat eredmé­nyezte a megbízást. Az építőmester az udvar jobb oldalára, az egy­kori Cukor, ma Ferenczy István utcai részre három felülvilágítóval ellátott földszintes toldalékot tervezett. A terven az előcsarnok jobb oldali vonaláig terjedő bővítmény hátsó traktusában a szomszéd ház tűzfala mellett egy kis gőzkazán látható. 11 Az 1835. július 21-től szirmay és szirmabesnyői Szirmay Ádám (1781-1848) tulajdonában lévő ház került ekkor Heckenast kezére. BFL IV. 1215.a. 1 Belvárosi telekkönyv IV. füzet 200. p. 12 Réh 1930 13 1772. július 20-án lett pesti polgár a római katolikus vallású Jeszenovszky. http://archives.hungaricana.hu/hu/archontologia Letöltve 2015. október 11. 14 „De nemcsak a kapukiképzésben bontakozik ki legerősebben Mayerhoffer alkotó erejének egyéni vonása, hanem az egész középrizalit megfogalmazási módjában is. Ugyanis a balusztrádos erkély hangsúlyát felfelétörekvésében egy nyugalmasabb, lefojtott, józan befejezésű középrész váltja fel, amely a lizénák és dísznélküli, megnyúlt hármas ritmikájú ablaksorával mintegy csökkenti a szétáradó mozgalmasság erejét.” Réh 1930 3-4. p. 15 Dercsényi 1952 147. p. Elgondolkodtató, hogy csak a barokk kapu elvesztése fölött kesereg, az épület egészére nem terjed ki együttérzése. 16 Jernyei Kiss János újabb kutatásai több ponton is megkérdőjelezik a korábbi Mayerhoffer attribúciókat. Jernyei Kiss 2015 140-189. p. 17 BFL XV.17.b.311 SzB 15097/a-b Az első bővítés alaprajzai, 1852 I BFL XV. 17.b.311 SzB 15097/b, részletek 76

Next

/
Thumbnails
Contents