Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

191. Belügyminiszteri rendelet Buda, Pest és Óbuda egyesítéséről 1849. június 24. Hivatalos rész. Az ország kormányzójának. Az ide rekesztett rendeletben elősorolt okoknál fogva kerülne tétlenül szükséges és országlati szempontból kívánatos levén Buda és Pest fővárosoknak egyesítése; ezen rendelet jóváhagyás végett, sietek ezennel bemutatni. Belügyminister Szemere Bertalan Helyeslem Kossuth Lajos, kormányzó. Rendelet Buda és Pest városokhoz, és Pest megye egyeteméhez. Miután a lánczhíd rövid idő múlva tökéletesen elkészülvén, ezáltal meg fog szüntetni az anyagi akadály, melly a két törvényhatóságban elkülönözve élt s létezett testvér főváros egyesítését és szellemi összeolvadását nehezíté. Miután a közigazgatás rendezése az egész magyar álladalomban halaszthatatlanná vált, hogy a mennyiben a természeti akadályok, s politicai nézetek engedik, a népszám és terület szerint a törvényhatóságok némileg összeolvasztás, némileg elválasztás által helyesb felosztást nyerjenek, s e szempontból is kiindulva a két testvér főváros arra van rendeltetve, hogy mind fekvését, mind lakosainak számát tekintve, ó Budával együtt, egy törvényhatóságot képezzen. Miután e három hatóság együtt bír azon hivatással, alkotni a magyar álladalom fővárosát, s ez egyesítés nélkül közigazgatásunkból egység, összehangzás, egyszerűség, gyorsaság és pontosság örökké hiányozni fogna, mint hiányzik a személy és vagyon biztosíték ott, hol három most külön hatóság nyújt az üldözött vétkesnek menhelyet. 218