Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

Miután a főváros csak úgy lesz hatalmas, ha benne egy igazgató hatalom lesz, csak ugy lesz lételében virágzó, ha törekvésében egy lélek, egy akarat által vezéreltetik, csak ugy lesz boldog, nyugodt, ha a külön érdekek egy közös érdekbe olvadnak fel. Miután a magyar álladalomnak csak egy fővárosa lehet, mellynek élő erejét főleg Pest történeti ős emlékezetét főleg Buda adja meg; és miután végre az ország fővárosának dísze, ereje, hatalma, nagysága, egysége által töltételeztetik, mire az igazságtalan háborúval megtámadott hazának most különösebben nagy szüksége van. Mind ezeknél fogva rendelem a mint következik: 1. Buda és Pest, s illetőleg ó-Buda hatóságának egyesítése elrendeltetik, s a testvér két főváros mint Budapest ezennel egyesíttetik. 2. A két törvényhatóság e rendelet vétele után három nap alatt tartandó közgyűlésből, hét és hét tagot küld ki, a kik az általam kinevezendő elnök alatt választmányt képezve, a nehézségek, érdekek, jogok miként kiegyenlítése, s a tisztikarok egyesítése iránt tervet készítenek, mellyet 12 nap lefolyása alatt felelet terhe mellett tartoznak nekem előterjeszteni. A választmány elnökéül Nyáry Pál pestmegyei alispán neveztetik ki. 3. Egyszersmind, miután Buda városának ó-Budával határos területe annyira beépíttetett, hogy az utóbbi város Budának külvárosává lett, ó-Buda ezennel BudaPest hatóságába bekebeleztetik. Belügyminister Szemere Bertalan. Közlöny, 1849. június. Nyomtatvány. Közli: FBM

I. 280-281. o. 219