Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
Esterházy Pál Antal herceg főispánnak a közgyűléshez intézett levelében megnevezett négy jelöltje közül választották ki az alkalmas személyt a vármegye rendjei.206 Zala vármegyében Althann János Mihály gróf főispán 1751. január 15-én Bécsben kelt levelében javasolta a vármegyének az alispán szalapatakai Nagy Mihály és Hertelendy Gábor jegyző országgyűlési követté választását, amit a megyegyúlés aztán egyhangúan el is fogadott.207 Zemplén megyében a főispáni adminisztrátor, Klobusiczky Antal gróf a rendek elé terjesztette annak a három jelöltnek a nevét, akik közül a „második követet” megválasztották a rendek az alispán mellé, akit - úgy tűnik - hivatalból küldtek ki.208 Ugyanekkor Heves vármegyében a püspök-főispán, Barkóczy Ferenc gróf lemondott a követjelölési jogáról a közgyűlés javára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a főispán ne tudta volna befolyásolni az országgyűlési követek személyének kiválasztását vagy a követek országgyűlési munkájának menetét, mivel a követnek választott jegyzőt nem sokkal korábban nem a közgyűlés választotta meg, hanem a főispán nevezte ki.209 A harmadik eset, amikor a követeket a főispán nevezte ki, és a közgyűlés erősítette meg. Csongrád megyében Haller István, a vármegye legnagyobb magánbirtokos családjának, a Károlyi grófoknak a rokona volt a főispán.210 O levelében elrendelte a közgyűlés számára, hogy Lábody Adám alispánt és Marsovszky György jegyzőt válassza meg, amit az készségesen meg is tett.2" Ráadásul az utóbbi magánjogi függésben is állt a főispán családjával: a vármegye területén húzódó vásárhelyi Károlyi-uradalom jószágkormányzói tisztét is betöltötte.212 Zsilinszky Mihály megyetörténeti munkájából egyébként kiderül, hogy Csongrádban nemcsak ezen a diétán, hanem már a század eleje óta a főispáni kinevezéssel történő követállítás gyakorlata dívott.213 Ennek oka a feltehetően a megye és a tágabb régió sajátos gazdasági-társadalmi viszonyaiban gyökerezett: vagyis a nagybirtok erős túlsúlyában. Békés megyében is a főispáni kinevezés gyakorlata érvényesült: itt Harruckern Ferenc báró 1751. január 27-én 206 MNL GyMSML SL IV.l.a. Nemeskér, 1751. február 25. 5. p. 207 MNLZMLIV.l.a. 13.köt.(1751-1752) 5-7.p.Egerszeg, 1751.február4.ésugyanottIV.l.b.(1751.év). Bécs, 1751. január 15. Althann János Mihály gróf főispán levele Zala vármegye rendjeihez. 208 MNL BAZML SFL IV.2001.a. 42. köt. 139. Varannó, 1751. február 11. 209 Szederkényi 1893.230-243. 210 Haller István gróf (1715—1756): Haller Gábor és Károlyi Klára fia, Károlyi Sándor unokája: Eble 1913. VI. tábla. 211 MNL CsML SzL IV.A.l.a. 6. köt. 347-348. p. Haller István levele bemásolva (Eradony, 1751. január 27.) és elintézése (354. p). 212 Szluha 2006.1. köt. 352-353. 213 Zsilinszky 1898. II. köt. 69. 51
