Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az országgyűlés előzményei és előkészítése

gyék feltételezett többségéhez képest erőteljesebb főispáni érdekérvényesítés volt jellemző, talán nem függetlenül ezen megyék történelmi hagyományaitól, az utóbbi esetekben a nemesség kis létszámától és a legújabb kormányzati intencióktól, ám e jelenség okainak feltárása még alaposabb kutatásokat igényel.287 Az egyháziak (kanonokok, apátok) kiemelt jelenléte az instrukció-összeállító bizottságokban visszautal arra a diétái vitákon megmutatkozó jelenségre, amelyet a káptalani követek kormánypárt oldalán való aktivizálódása fémjelez 1751-ben, de ami aztán 1764-1765-ben is érvényesült. A vármegyei politika szintjén mind a kormányzat, mind az ellenzék helyi exponensei is jelen vannak, azonban annak jele még nincs a forrásokban, hogy - önös érdekeik képviseletén túl - a követválasztásnál az országos politikával kapcsolatos érdekellentétek ütköznének. Erre a század végéig, illetve a reformkorig kell majd várni.288

287 Az 1752. évi főispáni utasítás és az országgyűlés alatti fejlemények közötti összefüggések feltárása is további kutatómunkát igényel majd.

288 Erdekfeszítő párhuzamként mutatkozik a 18. századi helyi politika tekintetében a korabeli angol parlamenti választások példája, ahol - a mára klasszikussá vált parlamenttörténeti monográfia szerint- a helyi választásoknál az országos politikai kérdések alig merültek föl egészen a század utolsó negyedéig (1784-ig). Erre: Namier-Brooke 1985.9.

7°