Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
a deputátusok közé.273 Fejér megyében személyesen is jelen voltak a követek kiküldésekor Nádasdy Lipót gróf főispán és a megye világi nagybirtokosai (kivéve a legjelentősebbeket, az Esterházy és a Zichy grófokat, akik provizoraikat küldték), de ez feltehetően csak annak volt köszönhető, hogy ugyanazon a gyűlésen került sor a tisztújításra is.274 Vas vármegye főispánjának a rendekkel szembeni erős hatalmi helyzetére utal, hogy a közgyűlés a követutasítás-összeállító bizottság munkálatait (tudniillik a kidolgozott utasítás anyagát) a következő közgyűlésen való közzététel előtt Batthyány Lajos gróf főispánnak is elküldte jóváhagyásra.275 A szakirodalom szerint Szabolcs vármegye 18. század közepén hivatalban lévő főispánjai például alkalmilag megjelentek ugyan megyéjükben, de nem avatkoztak be a tisztújításokba, illetve a megyei adminisztráció menetébe sem.276 Az 1751. évi országgyűlés kapcsán végzett levéltári kutatás viszont azt mutatja, hogy Barkóczy Imre szabolcsi főispán is belefolyt a megyei követküldés folyamatába, megakadályozta Vay Ábrahámnak, a tiszai protestáns nemesség egyik vezéralakjának megválasztását.277 A vármegyei követküldés kapcsán döntött a közgyűlés a követek munkájának díjazásáról. A diétára kiküldött követek napidíjra való jogát törvény garantálta (az 1715. évi 47. törvénycikk), ennek mértékét azonban törvények nem rögzítették, ami vármegyénként eltérő gyakorlatot eredményezett. A Helytartótanács azonban már működése kezdeti időszakától (1726-tól) — a visszaélések elkerülése végett - szabályozni kívánta a vármegyei napidíjak mértékét.278 A szakirodalom 273 MNL HML IV.l.a. 20. köt. 608-609. p. Eger, 1751. február 15. A két nagybirtokos birtokállománya a vármegyében jelentős volt: Orczy Lőrincnek 1770 körül 11 703, Haller Sámuelnek 17 745 úrbéres hold nagyságú birtoka volt csak Heves vármegyében. Erre: Fónagy 2013. II. köt. 990-991., 1226— 1227. 274 MNL FML IV.l.a. 12. köt. (1749-1756). Fehérvár, 1751. január 26. 223-225. Jelen voltak többek között a Nádasdy, Schmidegg, Széchényi, Cziráky, Styrum-Limburg család tagjai közül néhányan. A világi nagybirtokok képviselői közül a tatai és gesztesi Esterházy-uradalom, a palotai és adonyi Zichy, és a móri Hochburg-féle uradalom alkalmazottai képviseltették magukat. 275 MNL VaML IV.l.a. 11. köt. (1749-1753) 640. p. Szombathely, 1751. február 15. 276 Ez igaz gróf Zichy Miklós (1726-1747), Barkóczy Imre (1748-1759) és részben még Barkóczy János főispánságára (1759-1782) is: Balogh 2000. 223. 277 Vay Adám Prónay Gáborhoz írott, 1752. május 7-én kelt levelében hangot adott annak a feltételezésének, hogy a Jármy Ferenc alispán halálával megüresedett alispáni poszt betöltetését a főispán gyanús módon vallási okból halogatta. A nagy lélekszámú, döntően református nemesség által lakott megyében összehívta ugyan a közgyűlést, de a levélíró szerint a tisztújítást ennek végére halasztotta el, mire a megjelent vármegyei rendek egy jó része - megunva a hosszas ülésezést - hamar hazatért otthonába, így a főispán könnyebben tudta saját akaratát a gyűlésen érvényesíteni. A levelet közli: Prónay-Stomp 1905.469-471. 278 Szíjártó 2006.91-100. Szíjártó István tanulmányában a Somogy megye 1764-1765. évi országgyűlésre küldött követeinek adott napidíjai miatt a Helytartótanáccsal kirobbant konfliktust dolgozta föl. 61
