Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
felértékelődése és a közgyűlési kontroll erősödése a diétái színtéren is megmutatkozott. Az 1751. évi vármegyei követek a június 12-i vita során arra hivatkoztak, hogy a királyi előterjesztésekben előirányzott adóemelés megszavazása mind kapott instrukciójukkal, mind lelkiismeretükkel ellentétes.245 Az újonnan szabad királyi városi címet nyert helységek országgyűlési képviseleti és szavazati joga körül kibontakozott vitában, július 10-én a vármegyei követek azzal érveltek, hogy utasításuk van arról, hogy a diétán ezen városok jogainak becikkelyezésével szálljanak szembe.246 A követutasítás kiadásának módja a szakirodalomban kevésbé tisztázott kérdés. A szakirodalom szerint erre nem fordítottak ekkor még túl nagy gondot: a követek saját maguknak állították össze a követutasítást vagy esetleg - ahogy Tolnában 1751-ben - a jegyző a követek számára.247 Mivel a követek a magisztrátusból, vagy a megye és az ország dolgait jól ismerő táblabírákból kerültek ki, természetes volt, hogy részt vettek az utasítások kidolgozásában, ahogyan egyébként is végeredményben valamennyi kérdésben egy szűk réteg döntött és intézkedett, részben közigazgatási tapasztalatának, részben befolyásának köszönhetően. Önmagában az sem feltétlenül különös, ha nincs tudomásunk arról, hogy az utasításokat bármilyen formában tárgyalták volna, akár bizottságot küldtek volna ki az ügyben, hiszen a közgyűlések működésére vonatkozó forrásaink egyéb tekintetben is igen szűkszavúak. Feltételezésem szerint azonban a követutasítás-összeállító bizottság kiküldése a fejlődés egy következő szakaszát jelzi. Akkor küldik ki, amikor a középbirtokos nemesség egyre inkább érdekeltté válik az országos politika formálásában, és ezzel együtt a társadalmi érdekegyeztetés és -ütköztetés egy új formáját jelenti. Zala megyében például először 1722-ben állítanak föl egy kilenctagú bizottságot erre a célra.248 Vannak olyan vármegyék, mint például Pest vagy Esztergom, illetve Győr, ahol még 1751-ben sem jelölték ki név szerint a bizottság tagságát (csak az elnököket), csupán annyit írtak elő, hogy a tisztikar a földesurakkal, tehát az uradalmak képviselőivel együtt állítsa össze az utasítást.249 A vizsgált vármegyék kevesebb, mint felében (10 vármegye: Baranya, Bihar, Borsod, Heves, Moson, Nógrád, Sopron, Veszprém, 245 OK 700.462. Acta Diaetae. 49. p. 246 OK 700.468. Diarium Generalis. 424-425. p. 247 A Tolna megyei példa: Horváth 1978. 103. Pest megyében pl. 1741-ben az alispán elnökletével lényegében a jegyző és a két követ által alkotott bizottság állította össze az instrukciót: MNL PML IV.l.a. (1740-1741) 19. köt. 413. p. 248 Degré 2004a. 231. 249 MNL PML IV.l.a. (1749-1756) 21. köt. 181. p. és MNL KEML IV.l.a. 5. köt. 373-374. p. Esztergom, 1751. március 8. Ó2
