Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
Vas, Zemplén) a közgyűlés a bizottsági tagokat név szerint is kijelölte. A tagság összetételéről megállapítható, hogy ide a tisztikar képviselőin kívül néhány, a benepossessionatihoz tartozó táblabíró és az uradalmak képviselői kerültek be. A vármegyebeli bizottságokban, illetve a követeket kiküldő megyegyűlés résztvevői között előfordulnak a Királyi Tábla tagjai és családtagjai, mint megyebeli birtokosok, akik a diétán is szerepet játszottak a kormánypárt oldalán, például Borsodban báró Dőry Ferenc királyi táblai báró, Sopron megyében felsőbüki Nagy Pál személynöki ítélőmester, Tolnában és Fejérben Rudnyánszky József királyi táblai ülnök, Esztergomban Terstyánszky János alnádor. Az utóbbi vármegyében az alnádort - aki a megyében viselt évtizedekig hivatalt - delegálták az utasítás-összeállító bizottság elnökévé, miután fiát, Terstyánszky Józsefet táblabíróvá és országgyűlési követté választtatta.250 Azokban a megyékben, ahol a nagybirtok dominanciája kiemelkedő volt, ott az uradalmi alkalmazottakat is beválasztották a bizottságba, akik jelentős mértékben befolyásolhatták a döntéshozatali mechanizmust is. Csak két példát hadd említsek! Mosonban az utasítást összeállító bizottság kilenc tagjából négy fő uradalmi alkalmazott volt.251 Tolnában - itt nem küldtek ki külön utasításösszeállító bizottságot — a követeket kiküldő közgyűlésen (a tisztikar tagjain kívül) 4:5, az utasítást elfogadó gyűlésen 2:4 arányban voltak jelen a megyebeli birtokos nemesek és az uradalmak képviselői (prefektusok, provizorok, inspektorok).252 Ahol az egyházi nagybirtok jelentős volt, illetve a főpásztor volt a főispán, ott meghatározó szerepet játszottak a középpapság képviselői (kanonokok, prépostok, apátok) is, több esetben bizottsági elnökként.253 így volt ez például Baranyában, ahol a pécsi, Borsodban az egri káptalan, Biharban a váradi püspökség és káptalan, Győr megyében a pannonhalmi apátság, Sopronban a csornai 250 Terstyánszkyjános alnádorról és fiáról: Prokopp 1976.171-176. 251 Moson vármegye birtokviszonyaira és nemesi társadalmára: Dominkovits 1997. 203—218. 252 MNL TML IV.l.a. 9. köt. (1747-1753) Szekszárd, 1751. január 4. 295.p.; 1751. április 14. 305. p. 253 Mária Terézia 1767 és 1770 között készült úrbéri összeírása, amely országos szinten közöl adatokat a korabeli birtokviszonyokról, magyar holdban adva meg az úrbéres jogállású földek nagyságát. Bihar megyében a váradi káptalan 23 315 holdat, a váradi püspökség ugyanitt 40 371 holdat, az egri káptalan Borsod megyében 19 767 holdat, a pécsi káptalan Baranyában 16 442 holdat, a pannonhalmi apátság Győr megyében 6748, míg a győri káptalan ugyanitt 7337 holdat, Sopron megyében a csornai prépostság 2748 holdat birtokolt. Az egyházi birtokok súlya az egyes megyéken belül változott: az egri káptalan például nemcsak az ország harmadik legnagyobb egyházi földesura volt, hanem Borsod megye második legjelentősebb földbirtokosa is. A nagy területű Biharban az egyház a Magyar Kamara mellett a második legnagyobb földesúr volt. A pannonhalmi apátság és a győri káptalan a Győr megyei birtokállománynak összesen kb. 58%-át adta. Ehhez képest a csornai prépostság Sopron megyei 2%-os, ill. a veszprémi káptalan Fejér megyei egy falu nagyságú részesedése csekélynek tűnik. A fenti adatok: Fónagy 2013. [DVD-melléklet] 63
