Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az országgyűlés előzményei és előkészítése

Nádasdy Lipót kancellár is készített egy adóügyi tervezetet a diéta előtt, 1750 körül. A bécsi levéltár Ungarische Akten sorozatából előkerült fogalmazvány az adófelosztásnak és a portakiigazításnak az egyes törvényhatóságok közötti arányosabb és igazságosabb módjára tesz javaslatot. Az adó felosztása az országgyűléseken mindig sok „perlekedést” (Zwistigkeit) és „egyenetlenségeket” (Uneinigkeiten) szült, de mivel a felsőbb hatóságok kevés reformot készítettek elő, a Helytartótanács javaslatai nem sok gyakorlatiasságot mutattak, így a panaszok is vég nélküliek maradtak. Kéri a királynőt, hogy ezt közölje a főispánokkal, és intse őket, hogy a már több alkalommal bizonyított szolgálatkészségüket ezen munkálatban is kövessék, és tegyenek felajánlást - ahol ez szükséges — adóporták átvállalására. Végül sokéves, adóügyben szerzett tapasztalataira hivatkozva felállított egy listát azokról a megyékről és városokról, amelyekre az elmúlt időkben történő népességnövekedés alapján több adóterhet lehetne kivetni, és azokról, amelyeknél adócsökkentést irányozna elő. A kancellár adóemelést javasolt a nagyrészt a volt hódoltsági, vagyis a Dunántúl déli és középső részén fekvő, valamint a közelmúltban újranépesült alföldi vármegyék, illetve a jászkun kerületek és a szabad királyi városok sorának, ugyanakkor Nádasdy adócsökkentést látott volna jónak a Felvidék középső és keleti részén fekvő vármegyék, illetve a Pozsony környéki stagnáló bortermelésű Bazin és Szentgyörgy, valamint két szatmári város esetében.155

Hivatalosan végül a Magyar Udvari Kancellária 1750. november 5-én tartott tanácsülésén tárgyaltak a kormányzat részéről a diéta összehívásáról.156 A hét pontos tervezet szerint ezt május 1-jére kellene összehívni, és a törvényben megszabott nyolc hétnél tovább nem ülésezhet. Az ülésen végül abban állapodtak meg, hogy a diéta kezdetét érdemes lenne két héttel előbbre (április 18.) hozni.

155 ÖStA HHStA Hofarchive, Ungarische Akten, Miscellanea, Fase. 419. Név nélkül, de a segédlet szerint Nádasdy Lipót kancellár 1750 körüli adóüggyel kapcsolatos tervezete. 42-45. föl. Az adóemelésre javasolt vármegyék és az emelés elképzelhető mértéke portaszámban megadva a következő: Zala (6 Z2), Somogy (5), Pest (10), Heves (6), Esztergom (3), Fehérvár (4), Csongrád (2), Borsod (6), Zaránd (3), Békés (5), Baranya (3 %), Tolna (6), Bács-Bodrog (7), kunok és jászok (10). A szabad királyi városok és nagyobb mezővárosok közül: Pozsony (2), Sopron (1 Z2), Kőszeg (%), Buda (3), Pest (1 Z2), Esztergom (1), Fejér (1), Szeged (3), Kisszeben (1 Z2), Debrecen (3), Eger (1), Polgári (Z2). Az adócsökkentésre javasolt vármegyék és a mérséklés elképzelhető mértéke portaszámban megadva pedig: Árva (6), Liptó (5 Z2), Trencsén (8), Zemplén (15), Sáros (10), Ungvár (5), Bereg (9), Máramaros (20), Szatmár (6), Ugocsa (4). Városok: Bazin (1 %), Szatmárnémeti (3), Bártfa (1 Z2), Nagybánya (1 !ó).

156 MNL OL A 1 1750. év. No. 143. Az országgyűlés összehívása tárgyában tartott 1750. november 5-i tanácsülés jegyzőkönyve. (Mikrofilmen X 4384. 9973. tekercs.) Hivatkozik rá: Horváth 1873. 300-301.

45