Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
A fő tárgyat az adóemelésben jelölték meg, amelyet a királyi kincstár óriási szükségleteivel és az örökös tartományok védelmére rendelt nagyszámú katonaság eltartásának szükségességével magyaráztak. Ezen túl a javasolni szándékozott tárgyak közé beiktatták az 1723. évi diéta óta húzódó jogügyi reformmunkálatok folytatását. A királyi meghívó (regalis) a lehető legrövidebb legyen, csak az egymilliósra tervezett adóemelés szerepeljen ebben egyedüli tárgyként, és ebben ne tegyen az uralkodó semmiféle ígéretet a vármegyék sérelmeivel kapcsolatban - olvasható a királynő saját kezű széljegyzetében.157 A Kancellária összegyűlt tanácsosai azt gondolták, hogy az adóemeléskor a rendek a vármegyéjüket vagy városukat ért szerencsétlenségeket saját mentségükre fogják felhozni. Ezeket a várhatóan felmerülő sérelmeket és követeléseket részletesen előadták. Ezek közül a legfajsúlyosabbak a termény- és marhakereskedelemmel és a katonai előfogatok pénzbeli megváltásával kapcsolatos panaszok. A királynő véleményét a széljegyzetből ismerjük, amelyben megígérte a sérelmek orvoslását, ám kikötötte, hogy csak azokat a követeléseket fogja jóváhagyni, amelyek nincsenek az örökös tartományok kárára.158 Emellett úgy vélte, hogy az újonnan visszacsatolt vármegyékre és területekre, illetve az új szabad királyi városokra való, „szokott módon történő” adókivetés segíteni fogja az országot a megemelt adóteher kifizetésében. Mindezért utasításba adta a Kancelláriának, hogy állítsák össze azon követelések listáját, amelyeket méltányosnak lehet tartani. Mária Terézia saját kezű fogalmazványban, amelyet a regális szövegébe vélt beilleszthetőnek, utalt Magyarország mint a „szeretett és hűséges királyság” (liebes und getreues Königreich) többször bizonyított nagy dicsőségére az utókor előtt, amellyel örökös tartományait megszabadította az ellenségtől, és ezzel a királyi ház előtt nagy érdemeket szerzett. A királynő most ide érkezik, hogy a rendekkel való tárgyalások útján az ország nyugalmát biztosíthassa.159 Mária Terézia 1751. évi diétához való viszonyulásában, illetve az uralkodói leiratok tartalmának megfogalmazásában jelentős szerep jutottjohann Christoph 157 Noha a rendek törekedtek volna a királyi előterjesztések vármegyék számára való előzetes elküldésére, ám a kormányzat stratégiája saját politikai szándékainak eltitkolása volt, így a meghívó is a korábbiaknál jóval szűkszavúbbra sikeredett. A királyi előterjesztések előzetes, országgyűlés előtti közlésére már a 17. század elején volt igény: Salamon 1889.414-415. 158 MNL OL A 1 1750. év. No. 143. Az országgyűlés összehívása tárgyában tartott 1750. november 5-i tanácsülés jegyzőkönyve (mikrofilmen X 4384. 9973. tekercs) „es wäre je kein Diet, wann nicht das Land ihr Beschwärde mit Arth mir vorstelle und von mir die abhilfliche Hilfe anbegehrte. Was sein wird können, ohne Schaden der anderen Erbländern könne, die Hungarn sich gesichert halten, als von mir zu erhalten”. 159 Uo. 46
