Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
contributióval kell terhelni.146 A telek adásvétele az egyes nemesek közt — akik azt majorságukhoz csatolhatják - az állam számára az adóalap megrövidítését jelenti. A vármegyei házipénztárak jövedelmeinek elköltése felett a főispánoknak kellene felügyeletet gyakorolni, illetve a helyi szükségleteken felül adódó bevételeket kézhez venni, és évente elküldetni a kincstárnak. Noha az 1741. évi országgyűlés megszavazta a nemesi föld adómentességét, felveti annak a lehetőségét, hogy a földesúri puszták után egy bizonyos adót lehetne szedetni, nem contributio, hanem cenzus címén az államkincstár számára. Az ország kb. egyharmad része pusztákból áll, ezekből jelentős haszonra tesznek szert a birtokosok - állítja Koller -, ám ezek után semmilyen adót nem fizetnek. A jobbágyköltözéseket országgyűlési törvénnyel kellene szabályozni, mivel ezzel eddig szinte csak a vármegyék egymásnak ellentmondó statútumai foglalkoztak. Bizonyos vármegyékben (Komárom, Sopron, Vas, Zala, Tolna stb.) jól sikerült rendszabályok vannak hatályban, ezek példáját követve kellene a főispánoknak a többi megyében a jobbágyköltözések miatt megfogyatkozott adóalap megóvásáról gondoskodni. Vannak olyan vármegyék (Zemplén, Esztergom, Zólyom, Árva, Turóc, Tolna, Baranya, Komárom), ahol nincs hivatalban lévő főispán, oda újakat szükséges kinevezni. Ezen vármegyéktől nagyobb adóösszeget is lehetne követelni nagyobb teherbíró képességük okán, csak az adófelosztás eddigi nem megfelelő módját kellene felülvizsgálni. Az egyes vármegyéken belül a fő törekvés az legyen, hogy a földek termőképessége, nagysága és értékesítési lehetősége alapján az adóteher igazságosabban oszoljék el. Külön kiemeli Komárom vármegyét, ahová hivatali főnökét, Nádasdy Lipót kancellárt javasolja a főispáni tisztségre, aki a vármegyei ügyekben és a hadiadó ügyében már nagy tapasztalatot szerzett. Véleménye szerint hivatalában nem lenne elfogult, mert a vármegyében nincs birtoka.147 Ezután ismerteti a Kancellária egyik tanácsülésének állásfoglalását. A Kancellária tanácsa javaslatot tett egy összeírás-tervezet összeállítására, amelyet az országgyűlés elé kellene terjeszteni. Vitás pontként fogták fel még a jobbágyközségek szőlőhegyein való nemesi szőlőbirtoklást. Ezen szőlőket a Kancellária - mivel ellentétes értelmű törvény nincs - a Hármaskönyv 1. részének 146 Az inscriptio kifejezést érdemdíjazásként vagy ideiglenes átruházásként lehetne fordítani. Ebben az esetben a hűséges szolgálatok jutalmaként kapott a megadományozott bizonyos időtartamra földbirtokot. Az okiratban mindig szerepelt egy pénzösszeg, amelynek ellenében az inscriptio történt. Jogi természete nem különbözött a zálogétól, csak akkor került véglegesen a birtok az illető tulajdonába, ha erre királyi adományt (donatio) szerzett. A fogalomra: Peres 2014. 107. 147 Maga is készült egy tervezettel a diétára, annak előestéjén (1750 körül) az adóteher megyék közti leosztásának mikéntjéről: OStA HHStA Hofarchive, Ungarische Akten, Misellanea. Fase. 419.
