Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
a levelekben - mint itt is - a „nagy hanyatlásba és szegénységébe esett város” panaszának retorikája, amely lakosainak panaszlistáját a mágnások elé tárva kéri, hogy „tartsák rajtuk a szemüket, és gondoskodjanak arról, hogy eszközt és módot találhassanak arra, hogy a nagy adósságtól, terhektől megszabaduljanak és a lakosság egy elviselhető adóösszeggel vígasztaltassék meg.”2070 Beszámoltak Erdődy György országbírónál és Grassalkovich Antal kamaraelnöknél, illetve Csáky Miklós érseknél tett látogatásukról, akik mindhárman pártfogásukról biztosították a várost. A kamaraelnöknél abban a kegyben részesültek, hogy Grassalkovich a vállukra tette kezét, és megígérte nekik ügyük pártfogását.2071 A követek a város nevében átadták ajándékaikat, kóstolót a város egyik fő mezőgazdasági terményéből (vagyis néhány hordó borsót) a kamaraelnöknek, a személynöknek, de a megválasztandó nádornak is eltettek valamennyit, amely tisztségre Erdődy országbírót vagy Esterházy Ferenc tárnokmestert tartották esélyesnek.2072 Ugyanekkor tudósítanak arról a diétái pletykáról is, hogy az esztergomi érseki szék várományosának az alsótáblai közvélemény Klobusiczky Ferenc zágrábi vagy Barkóczy Ferenc egri püspököt tartotta. Később mégis az udvar jelöltje, Csáky kalocsai érsek lett a befutó.2073 Már első levelükben részletekbe menően ismertetik az április 22-i első ülés során alsótáblai ülőhelyük elfoglalásának történetét. A kora újkorban fontos volt az egyes nyilvános aktusok, ceremóniák (rendi gyűlések, koronázások, körmenetek stb.) alkalmával elfoglalt elsőbbség vagy rangsorrend, amely a rendi társadalom számára megjelenítette ebben az illetők társadalmi pozícióját.2074 Ezért is 2070 Uo. 2071 A kora újkori patrónus-kliens viszonyban a gesztusoknak nagy szerepet tulajdonítottak: a patrónus részéről kliense nyilvános helyen való megérintése (pl. vállon veregetése) már a külvilág felé jelezte a kliens megbecsültségét. Erre a kora újkori titkárok példáján: Tóth 2006. 286., 289. 2072 Végül a nádorválasztás során csak az előbbit jelölték nádornak. 2073 1751 augusztusában Klobusiczky Ferenc végül Csáky előléptetésével megkapta annak helyét, a megüresedett kalocsai érsekséget. Barkóczy Ferencet a pasquillusok is Csáky ellenlábasaként emlegették és tudtak esztergomi érseki aspirációiról is. Erre utal az Esterházy család cseszneki ága Pozsonyban őrzött levéltárának egyik pasquillusa: SNA Esterházy család cseszneki ágának levéltára. I/5/b. Országgyűlési iratok. 62. doboz. 71-72. p. Királyfalva, 1751. november 5. Pálffy Károly Esterházy Ferenc tárnokmesterhez intézett levele másolatának hátlapján. 2074 Stollberg-Rilinger 2014. 204-206. A kora újkorral foglalkozó német történeti kutatásban a „politika kultúrtörténetének” kutatása az utóbbi években igen elterjedt és népszerű irányzattá vált. Ez elméleti szinten számomra is hasznos megállapítással szolgált. Eszerint a kortárs résztvevők számára a rendi gyűlések arra (is) szolgáltak, hogy társadalmi státusukat nem verbális módon, szimbolikus-rituális kifejezőeszközökkel is meghatározhassák, és környezetük számára megjeleníthessék. Egy újabb példa az irányzatról az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlésen: Stollberg-Rilinger 2008. 87. 399
