Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
a tartományok közti egyenlőség elérése és a rendi intézmények pénzügyei felett való felügyelet gyakorlásnak kikényszerítése lenne.133 Miközben a birodalom nyugati tartományaiban a kiváltságos rendek is vállalták az adófizetést, addig az egykor a magyar korona országaihoz tartozó, de 1690 óta Habsburg fennhatóság alatt álló és kormányzati különállással rendelkező Erdélyi Fejedelemségben is megindultak a lehetőségekhez képest mérsékelt adóügyi reformok. Itt 1746 óta folytak az előkészületek és a tárgyalások egy átláthatóbb, igazságosabb és abszolutisztikus jellegű adórendszer kidolgozására.134 Az összeírásra 1750—1751 folyamán került sor, ami a nemesi adómentesség megsértése miatt kiváltotta az erdélyi országgyűlés tiltakozását. Az ezt tartalmazó, 1751. február végén elkészült memorandum szerzője, Némái Márton Kolozs megyei követ ellen eljárás indult.135 Az udvar csak a magyar diéta lezárását követően, október folyamán fogott hozzá a vizsgálat lefolytatásához, nehogy a két ország rendjei együttműködhessenek. Ennek során fény derült arra is, hogy az erdélyi rendek a magyarországiakkal is megismertették a február 26-i tiltakozásuk szövegét.136 Az 1750—1751-es összeírás az erdélyi rendi társadalmat is élénken foglalkoztatta, az emlékiratírók — mint Halmágyi István vagy Rettegi György — is kritikus hangon szóltak róla visszaemlékezéseikben.137 A magyar és a székely nemesség társadalmilag—nyelvileg—kulturálisan, de még jogszokásaiban is kötődött a Királyhágón inneni nemességhez. (Még annak ellenére is, hogy az erdélyi országgyűlés a központi hatalommal szemben jóval gyengébb pozíciókat foglalt el magyarországi társánál, és résztvevőit tekintve szerkezete is eltért a magyarországitól.) így valószinűleg közvetve és közvetlenül is hatással lehetett a magyar rendi közvéleményre az erdélyi példa, vagyis a nemesi adómentesség felszámolásának veszélyét láthatták egy esetleges, abszolutisztikus szempontrendszerű összeírás és adórendszer bevezetésében. 133 Marczali 1997. 278. 134 Trócsányi 2004. 72-73. 135 Trócsányi 1957. 286-287. Elsősorban a magyar és székely natio tiltakozott az armalisták és az egyházi nemesek, a mentesítettek, ill. a jobbágyok használatában lévő, de allodiális jogállású birtokok összeírása miatt. Továbbá az összeírás feldolgozását országgyűlési hatáskörbe akarták vonni. 136 Trócsányi 2004. 68. Az összeírás lett aztán az alapja az 1754-1755-ben bevezetett új erdélyi adórendszernek, a Systhema Bethlenianumnak, amely újításként többek között bevezette a (rendi jogállásra tekintet nélküli) vagyonadót. Erre: Trócsányi 1989. 380—381.; Trócsányi 2004. 70. 137 Kovács-Kiss 2000. 81. 39
