Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen

utolsó napján Pándi János debreceni városi követ, szenátor és jegyző nemességet kapott.2013 Az országos és az udvar előtt való elismertség egyik jeleként fogható fel például a királyi tanácsosi cím megszerzése. Visi Sámuel szenátor, Sopron város 1751. évi diétára delegált követe 1753-ban nyerte el a királyi tanácsosságot.2014 2015

A városok és a vármegyék konfliktusai a diétánmi

H. Németh István megállapította, hogy a 18. század elejének városokkal kapcsolatos országgyűlési problémái nagyfokú folyamatosságot mutatnak az előző századbeli, illetve az előző diéták sérelmeivel.2016 A panaszok időbeli állandóságát mutatják, hogy az ezen ügyekkel kapcsolatos pontokat a legtöbb korabeli diétái sérelemben, illetve követutasításban megtaláljuk.2017

A városlakó nemesek feletti joghatóság, illetve az efelett való vetélkedés a nemesi vármegyével is állandó gyúanyagot szolgáltatott a panaszokra, amiként a Győr szabad királyi városi címének becikkelyezéséről szóló fejezetben már ezt láthattuk.2018 Ebből kiderült, hogy a legsúlyosabb ellentét a városlakó nemesek adózása, illetve ennek mértéke, a nemesi bormérési jog gyakorlása és a birtokos

Scopek Ferenc pesti bíró és a Mária Terézia 1741-es koronázó országgyűlésén résztvevő városi követ említhető meg példaként.

2013 MNL OL A 57 42. köt. 427-429. Pozsony, 1751. augusztus 27.

2014 Uo. 43. köt. 233. Bécs, 1753. december 24. Visi rangemelkedését tükrözi, hogy 1741-ben magyar nemességet is kapott: Házi 1981. II. 439.

2015 Ha a városi polgárság a diétán is panaszként megjelenő konfliktusait nézzük, akkor megállapítható, hogy a vármegyei nemességgel kialakult ellentét csak egy volt a sok közül. Állandó bosszúságot okoztak a városi polgároknak pl. az erődökkel rendelkező városokban a katonai parancsnokok, aki maguknak sajátították ki a szabad királyi városoknak járó jövedelmeket és a polgári tulajdonban lévő épületeket-köztereket, továbbá jogellenes bevételre tettek szert a városi lakosságtól, vagyis úgynevezett regáliát szedettek. (A városi sérelmeket Id. MNL OL N 54 1. es. Lad. T. Fasc. FFF. No. 29. Gravamina et postulata liberarum ac regiarum montanarumque civitatum) A katonaságon kívül állandóak voltak a városok összeütközései a harmincadhivatalokkal a polgárság harmincadmentességének megsértése és az egyes, törvénytelen illetékeket is szedő vámosok következtében. Erre jó példa Buda sérelmi irata, amely a város fő kereskedelmi cikkére, a budai borra kivetett taksa megszüntetését kérte: BFL IV.1002.uu. Nr. 579. „Gravamen et postulatum liberae et regiae civitatis Budensis, occasione comitiorum anno 1751...” (1751. július 17.)

2016 H. Németh 2002a. 210-238.; H. Németh 2004. II. 224.

2017 A sérelmi pontok 18. századi állandóságára jó példa a városi polgárság által szállított budai borra kivetett törvénytelen vámok ügye, amely Buda szabad királyi város 1708. és 1751. évi követutasításában, ill. sérelmi pontjában is felbukkan. Erre: Nagy 2016a. 59.

2018 Erről bővebben egy már megjelent tanulmányomban: Nagy 2017. 69-108.

39°