Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen

nemesek városi ingatlanvásárlásai kapcsán alakult ki.2019 A konfliktus az ország különböző városaiban eltérő intenzitással lángolt fel. Lőcsén a városi tanács arról panaszkodott, hogy a városlakó nemesség nem hajlandó viselni a városi közterheket.2020 A bányaigazgatási központokban a Magyar Kamara tisztviselő nemesei jelentették az állandó konfliktusforrást a városi magisztrátusok számára.2021 így például az alsó-magyarországi bányavidék egyik központjának, Selmecbányának a nemesi renden lévő bányakamarai tisztviselői is kérvényben fordultak az országgyűléshez 1751 folyamán ebben a tárgyban. Kérelmükben sérelmezték, hogy a nemesek a városban csak úgy szerezhettek házat vagy telket maguknak, ha letették a polgáresküt. Jó példa erre, hogy a helyi lakos Hellenbach Györgyöt (János bányakamaragróf fia), aki gyermekeivel, Károllyal és Lajossal együtt 1730-ban birodalmi báróságot kapott, szintúgy a polgáreskü letételére és polgártaksa lefizetésére kényszerítették. Tovább szűkítette a nemesség betelepedésének lehetőségét, hogy a polgárok elővásárlási joggal rendelkeztek a nem polgárokkal, így a nemesekkel szemben. A bormérési jogot sem gyakorolhatták a bányakamarai tisztviselők, noha Mátyás 1481-ben kiadott privilégiuma ezt lehetővé tette volna számukra. Felpanaszolták továbbá a városi szenátorok korrupcióját, vagyis a városi pénztár megkárositását, a városi hivatalok egymás közötti, családi-rokoni alapon történő felosztását és a város eladósítását.2022 A bortermelésből élő Bazin városa — Besztercebányához és Selmecbányához hasonlóan — arról panaszkodott sérelmi feliratában, hogy a városban lakó birtokos és kurialista nemesek vidéki allódiumaik borát a város piacára hozzák be eladni, noha azt a városi tanács nekik határozottan megtiltotta.2023 Az egykori királyi székvárosban, Budán, valamint Pesten még inkább érzékelhető a feszültség a város és a vármegye között. Pest-Buda esetében a konfliktus etnikai színezetet is kapott a német városvezető elit és a hatalomból kizárt, polgárjoggal nem rendelkező magyar etnikumú lakosok, illetve a vármegyei nemesség között. Pest-2019 A városok mint piacközpontok különösen kedvező értékesítési lehetőséget nyújtottak a nemesség számára birtokain termelt boraik értékesítésére: H. Németh 2016. 116. A felsoroltakon kívül a vármegyék és a városi tanácsok — főként a kenyér és a hús árának megállapítása kapcsán, vagyis a limitatiók (árszabások) kiadása ügyében — gyakran szálltak szembe egymással, de az országgyűlésen ennek alig volt nyoma. Erre: Balogh 1981a. 69-73. Az 1764-1765. évi követutasításban: Kiss- Nagy-Kapitány 2015. 72. (21. pont)

2020 A lőcsei követek a városi tanácshoz és polgársághoz címzett leveléből: §A LE MML III. 131/ 5. Pozsony, 1751. május 22.

2021 H. Németh 2016.113.

2022 MNL OL N 54 2. cs. Lad. T. Fase. KKK. N. 67. Selmecbánya nemeseinek és bányakamarai tisztviselőinek panasza az országgyűléshez [1751 körül].

2023 Uo. 1. cs. Lad. T. Fase. GGG. No. 41. (74-75. fol.) Bazin szabad királyi város sérelme.

391