Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
tóttá, hogy a „ne onus fundo” elv is bizonytalanná teszi az adóalapot, ezért azt fel kell számolni, a nemességnek legalább „subsidium nobilét”, egy közelebbről nem részletezett - valószinűleg önkéntes — adót kellene vállalnia. Javasolta a klérus megadóztatását is.1908 Gyakorló politikusként később aztán sokkal inkább kiállt a rendi alkotmány és magyar különállás védelmében, mint erre emlékirataiból következtethetnénk. Az Államtanács 1761. évi megalakulását követően tiltakozott az ellen, hogy itt magyar ügyeket is tárgyaljanak. Az Albert szász-tescheni herceg, magyarországi helytartó által „forrófejű”-ként jellemzett Pálffy kancellár 1762. november végi lemondásának oka is az volt, hogy nem tudta elfogadni azt, hogy Mária Terézia a hétéves háború kellős közepén nem hívott össze országgyűlést, hanem az ország előkelőiből és főméltóságaiból álló gyűlést hirdetett meg Bécsbe az ország nagyobb anyagi tehervállalásának előmozditására.1909 A négy, viszonylag jól ismert, a felsőtáblán jelen lévő politikus politikai nézeteinek rövid vázolása alapján állítható, hogy a főrendek, noha a kormányzat által szorgalmazott adóemelést támogatták a diétán, ezen nem léptek volna túl, hiszen számos megnyilatkozásukban kiálltak a rendi jogok és kiváltságok, így a rendi adómentesség mellett.1910 Ekkor, 1751-ben az ország vezetőinek még nyíltan nem kellett a királynővel konfrontálódniuk, ez csak az 1764-65. évi diétán történt meg, noha a kormányzati politika 1748 után a Haugwitz-reformokkal fémjelzett irányváltása már ekkor kiválthatta a reformoktól való ódzkodást. Pálffy Miklós csak a Kancellária vezetőjeként, évekkel később ismerte fel az adórendszer elmaradottságát, és arra a következtetésre jutott, hogy a rendszert nem toldoznifoldozni kell, hanem alapjaiban lenne szükséges megváltoztatni. Nemcsak saját országgyűlési tapasztalatai inspirálhatták ezekre a gondolatokra. Előképként ott lebeghettek előtte hivatali elődjének, Nádasdy Lipót kancellárnak és Koller Ferenc tanácsosnak az 1751. évi diéta előtt (már az előző fejezetek egyikében) ismertetett tervezetei, amelyek az adórendszer reformjának szükségességére hívták fel a kortársak figyelmét.1911 1908 Marczali 1884.10., 13-14. 1909 Bahlcke 2013.290-291. 1910 Hasonló véleményen van Vermes Gábor is, aki szerint a magyar főnemesség - Habsburg-hűsége ellenére - a nemesi előjogok védelmében egységfrontot tudott alkotni a köznemességgel, így az 1764-1765. évi diéta alkalmával: Vermes 2011. 30. 1911 A gyakorlati tapasztalatok fontossága mellett felvethető persze a felvilágosodás eszmerendszerének és olvasmányélményeinek hatása az egyes politikai cselekedetek mögött, ám jelen dolgozat gondolatmenetébe ez már nem férhet bele. 37°
