Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
gyenge és értetlen fejedelem alatt okos tanátsúak és közerköltsűek emeltetnek a’ tisztségekre, hogy sem a’ hol jó fejedelem alatt oktalanok és rosszak a tisztek”.1904 Politikai hitvallásként is olvasható az aforizmagyűjtemény, mivel rámutat Grassalkovich alapvetően értékőrző, konzervatív magatartására: „az eszes ember kerüli a viszketeges újságokat, hogy a’ régiekkel nyugodalomban maradjon”. A Haugwitz-féle reformtörekvések és a legutóbbi országgyűlés összefüggésére is gondol, amikor arról ír, hogy az újításokat a belső viszályban szenvedő országokban lehet a legkönnyebben bevezetni: „akkor könnyű újságot bevinni a Birodalomban, midőn egyenetlenség vagyon a’ nép között. Könnyen beveszi a’ meghasonlott népnek része az Újságot, és hogy nyugodalmasan éljen a’ más rész-is, lassanként reá adgya magát”.1905 Grassalkovich aforizmagyűjteménye mutatja, hogy személyes véleménye nem feltétlenül egyezett meg a királynő politikájával. Nyíltan csak az 1764—1765. évi országgyűlésen fordult ezzel szembe, aminek következménye az lett, hogy az uralkodó végképp megneheztelt egykori bizalmasára, mivel az (az ország többi főméltóságával együtt) nem támogatta reformterveit.1906 A negyedik példám a fiatalabb generációhoz tartozó Pálffy Miklós (1710— 1773) gróf, a későbbi kancellár és országbíró, aki - mint az adóvitákkal kapcsolatos fejezetből kiderül - 1751-ben a királynőhöz intézett egyik felirat ügyében a kormányzat álláspontját védve szólalt fel. Lojalitását senki nem vonta kétségbe: családja kipróbált Habsburg-hűsége elég bizonyíték volt erre.1907 Elképzeléseit a kancellári hivatalba lépése után írásba foglalta Mária Teréziához címzett emlékirat formájában. Ebben a lehetséges reformok bevezetésének esélyeit latolgatta. Bevallottan az 1751. évi országgyűlési tapasztalatokra hivatkozva utalt arra, hogy a javasolt reformokat nem lehet az országgyűlésen keresztülvinni, hanem lassan, fokozatosan kell elfogadtatni a megyékkel. Nádasdy Lipót kancellár már ismertetett tervezetéhez hasonlóan felismerte az adórendszer gyengeségeit: úgy vélte, hogy az adóporták országgyűlési felosztásának módja miatt a terhek egyenlőtlenül oszlanak meg az egyes megyék és társadalmi rétegek között. Mindezért szükség van — ahogy Nádasdy és Koller tervezetében is — egy új, királyi biztosok által levezénylendő országos összeírásra. Ezen túl megállapí-1904 Uo. 341-342. 1905 Uo. 337-338. 1906 Az 1751. évi országgyűlési szereplésére: Fallenbüchl 1996. 36-38. Az 1764-1765. évi kegyvesztésre: 70-71. A Darvasjózseffel és családjával kapcsolatos fejezetből viszont kitűnik, hogy főispánként renitenskedő megyéjét, Nógrádot mérsékletre, és a királyi előterjesztések támogatására intette még az 1764-65. évi diéta idején is. 1907 Ld. életrajzát a Személyi adattárban. 369
