Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
A Kancellária és Erdődy György országbíró közbelépését magyarázhatja még ezen kívül az, hogy Bíró Márton könyve és személye nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi protestáns közvéleményből és az országgyűlésen is, ami miatt a beszéd megtartása is a parázsló vallásügyi polémiák kiújulásához vezethetett volna.1880 Ellenszenvet ébreszthetett a főpapi karon belül az is, hogy Padányi Biró Márton a végsőkig ragaszkodott egyházmegyéje régi, már-már saját korában is anakronisztikusnak ható előjogaihoz, amelyeket többi püspöktársával szemben is igyekezett a diétán érvényesíteni. Július 7-én például az alsótábla tárgyalta a veszprémi püspök azon előterjesztését, hogy a török háborúk időszaka alatt a zágrábi püspökséghez került, de egykor a veszprémi egyházmegyéhez és Zala vármegyéhez tartozó Dráva menti egyházközségeket csatolják vissza főpapi joghatósága alá. Padányi kérését a zágrábi püspök véleményét is tolmácsolva káptalanjának követe elutasította, de Nagy Mihály zalai követ is csak azzal a feltétellel támogatta az indítványt, ha az itteni birtokosok biztosítékot kapnak arra, hogy az általuk bérbe vett tizedeket a korábbiakhoz hasonló feltételek mellett tudják bérbe venni a veszprémi püspökségtől.1881 A diétái naplók feljegyezték Biró augusztus 21-i kérelmét a diétához, amelyben a veszprémi püspököket megillető királynői kancellári cím visszaállítását kezdeményezte, ám folyamodványát a rendek nem támogatták.1882 A középkori privilégiumokra hivatkozva Biró magának, illetve a mindenkori veszprémi püspöknek követelte a királynék koronázásának és felkenésének jogát.1883 A főpapságot - a belső pozícióharcon kívül — a korabeli nemesi közvélemény joggal vádolhatta meg azzal, hogy támogatja a királyi adóemelést.1884 Az In diversos et compturos című vers sorra vette a kormányzatot támogatók csoportját. Többek között említi a „Papokat”, akikről megjegyzi, hogy mind az adóemelést 1880 MNL OL P 243 2. cs. 6. tétel 10. föl. Festetics Pál levele Festetics Kristófhoz, Pozsony, 1751. április 24. Festetics Pál előadása szerint: „Biró Márton praedicallani akart, de semmi sem lett belüle: félvén a Méltóságok, hogy valami ollyast mond az miért az egész országh meg ítéltetik, disvadálva, s- egyébkintis nem engették”. 1881 OK 700.470. Diarium diaetae. 99-100. p. A szakirodalom szerint a Zala megyei Kiskanizsa, Homokkomárom és Pusztamagyaród, ill. a Somogy megyei Nagyatád, Babócsa, Berzence, ill. Csurgó plébániái voltak azok, amelyekre a két rivális egyházmegye egyaránt megpróbálta kiterjeszteni fennhatóságát a fennmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint. Padányi Biró Márton 1745-ös püspökké való kinevezése után ismét kiélesedett a rivalizálás, amely csak 1754 után ült el, de csak az 1777-es egyházmegyei rendezés hozta meg az egyházigazgatási határok megszilárdulását. Erre: Hermann 2015. 36-38. 1882 OK 700.469. Acta universa 82. p. 1883 Az uralkodóhoz címzett, és a diéta alatt beadott folyamodvány szövege Biró protokollumában fennmaradt: VÉL I.01.39.b. Protocolla episcopalia. 7. köt. 1751-1752. 199-203. p. 1884 Ld. az adóvitákról szóló fejezetet. 364
