Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
Bátaszék uradalmát „kegyes célra” a kincstárra hagyta.1856 Ez a birtok a későbbiekben a Theresianum lovagi akadémia magyar nemesek számára fenntartott alapítványi helyeinek anyagi alapját biztosította.1857 Feltehetően a grófi család örökséggel kapcsolatos jóindulatának megnyerését is szolgálta e titulus adományozása.1858 Althann János Mihály (vagy németesen Johann Michael Althann) gróf, Zala vármegye főispánja, a muraközi uradalom birtokosa titkos tanácsosi előléptetését is a pozsonyi országgyűlésen hirdették ki. Az indigena család sarja - noha kérvényében megemlítette, hogy két magyar országgyűlésen is jelen volt - valószínűleg nem elsősorban magyarországi közéleti súlya, hanem családja Habsburg Monarchián belüli fontos pozíciói miatt nyerte el a titulust.1859 O maga az Oberjusitzstelle tanácsosa, illetve birodalmi örökös pohárnok, továbbá az Aranygyapjas Rend lovagja volt.1860 A titkos tanácsosi kinevezéseknél nagy súllyal esett a latba bizonyos esetekben a megadományozott korábbi diétái szereplése. Brunszvik Antal országbírói ítélőmesterként vett részt az 1751. évi országgyűlésen. A kormányzatot aktívan támogató diétái szereplését is belefoglalták a címzetes titkos tanácsosi pozícióra való 1778-as felterjesztési okmányába. A már ekkor grófi címet szerzett hivatalnoknak Mária Terézia külön kegyként a szokásos illetékek elengedésével („piacet gratis”) adta ki a titkos tanácsosi oklevelét.1861 Még a diéta alatt, 1751-ben horvátországi nagybirtokosként Patachich Adám báró, kaposfői prépost nyert növi választott püspöki címet, illetve kancelláriai tanácsosságot is (a pécsi püspökségre 1856 A Kollonichokat egy eredetileg horvát eredetű, de később az osztrák területekre átszármazott, 1636-ban grófi címet nyert és korábbi hazájával a 18. század első feléig csak felületes kapcsolatokat ápoló famíliaként jellemezte Joachim Bahlcke. Kollonich László (1705-1780) eredeti neve báró Zay László volt, ám Zsigmond érsek - nem lévén a családban több fiú utód - adoptálta unokahúgának fiát. Erre: Bahlcke 2015b. 420-421. A Szluha Márton által összeállított Zay családfán két Kollonichokkal kötött családi kapcsolat látszik: egyfelől (a később adoptált) Zay László anyja, Zay Lőrincné, Kollonich Maria Polixénia, másfelől Zay-Kollonich László első felesége, Kollonich Maria Eleonóra révén, ám a megnevezett leányoknak a bécsi hercegérsekhez való rokonsági viszonya a Szluha Márton által közölt családfából nem derül ki. Szluha 2005. CD-ROM 20389. rekord. 1857 Khavanova 2000. 79-80. 1858 MNL OL A 1 1751. év. No. 55. Bécs, 1751. április 22. Kollonich László gróf kérvénye a bécsi érsek öröksége ügyében. (Mikrofilmen: X 4384., 9975. tekercs.) Kollonich gróf titkos tanácsosi kérvényében hivatkozott ősei közigazgatási-katonai-egyházi területen szerzett érdemeire: OStA HHStA Reichskanzlei, Geheime Räte, F-K. Kt.3. Pozsony, 1751. július 29. 1859 A kedvezményezett apja, Johann Michael Althann gróf közel állt a Habsburg családhoz: III. Károly király legközelebbi bizalmasainak egyike, felesége Pignatelli Anna Mária pedig állítólag az uralkodó szeretője is volt. Erről: Busa 1978.444.; Kalmár 1985. 14., 18-20., 27. 1860 ÖStA HHStA Reichskanzlei, Geheime Räte A-B Kt. 1. (160-170. fol.) Pozsony, 1751. július 26. Michael Johann Althann gróf valóságos titkos, tanácsosi kinevezése. 1861 Uo. Kt. 2. 19-28. Bécs, 1778. november 16. Brunszvik I. Antal címzetes titkos tanácsosi kinevezése. 360
