Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
„Az irigység és a frakciók osztják meg.A felsőtábla tagjai a pasquillusokban és az uralkodói kegynyilvánítások tükrében A mágnások csoportját ábrázoló pasquillusokból kirajzolódó kép lassú időbeli változást mutat. Az 1728—1729. évi diéta idejéből még több mágnást dicsőítő költemény maradt fenn, bár van néhány, amely ezzel ellentétes álláspontot képvisel. 1741-ben az őket érő kritika felerősödik, és 1751-re eljut odáig, hogy a hazaárulás vádját sütik a mágnások gyülekezetére. Az ábrázolásmód és az őket érő bírálatok még nagyon különbözőek, és csak 1764—1765-re tisztul le teljesen eszközrendszerük a magyar nyelvű pasquillus-irodalomban, amely azután meghatározza a századvég és a 19. század elejének országgyűlésein — az udvarellenesség toposzának felhasználásával — a főnemesség „elidegenedésének” kritikáját.1813 Ez a folyamat párhuzamba állítható politikai befolyásuk csökkenésével, az alsótábla és ezen belül a vármegyei követek dominanciájának kiépülésével. Az 1751. évi országgyűlés alatt keletkezett Epitaphium Hungáriáé című versben egyes befolyásos családok jelennek meg, akik elárulták a hazát a diéta folyamán, azok mind német mágnások (omnes germaniae Magnates) — vallotta a pasquillista. Ezután tételesen felsorolja őket: az Erdődyek elárulták, a Pálffyak bilincsbe verték, az Esterházyak megvetették, Barkóczyjános gróf (egy másik változat szerint testvére, Ferenc egri püspök) kivégezte, és ezt a karok és rendek végignézték.1814 Itt már megjelenik a következő diétán még felerősödő jelenség, amely a „németesség” vádjával a „politikai idegen” mítoszát alkalmazza a mágnásokra kulturális különbözőségük miatt, kirekesztve őket a politikai nemzetből.1815 Az 1751. évi országgyűlés pasquillusai között számtalan, egy-egy főnemesi rangú diétái szereplő ellen íródott gúnyverset is találunk. Lássunk erre két példát, a közéletben fontos szerepet játszó Grassalkovich Antalét és a kevésbé ismert báró Révay Józsefét! Grassalkovich kamaraelnökről egy pasquillus (In Cameram Praesidiem) közli, hogy nincsen neki családfája, a semmiből jött, de mégis az ő tanácsa irányítja az országot, és parancsolja a rendekre a nagyobb adóterheket.1816 A tárgyalt 1751. évi vershez hasonló, Grassalkovichot gyalázó 1813 Nagy 2016b. 211., 214-215.; Sándor 2012.172-173. 1814 Nagy 2016b. 214. A pasquillus másik változata, amelyben Barkóczyjános helyett Ferenc neve szerepel: MNL OL A 95. 20. köt. [számozatlan oldalak] 1815 A politikai idegen fogalmára: Szabó 2016. 388., 384-385. A politikai ellenséget kulturális különbözőségek mentén is meghatározhatja a felek közötti diskurzus. Ebben nagy szerepet kap az eltérő nyelv, életmód, hagyományok, szokások hangsúlyozása. Ennek lehetünk tanúi a mágnásokkal kapcsolatos pasquillusokban. Erre: Szabó 2006. 75. 1816 OSzK Quart. Lat. 2497. 14. föl. In Cameram Praesidiem.
