Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A diétai szereplők

felajánlott önkéntes pénzadományát.1718 Királyfalvi Róth János, egykori zólyomi rendes alispán és országgyűlési követ lányát, Évát vette feleségül.1719 Az apai érdemeket az uralkodóház a fiúknál jutalmazta meg: ifjabb Gábor és László 1782-ben bárói címet nyertek.1720 Kettejük közül László nevű fia volt az aktívabb, nógrádi alispánként kezdte pályáját 1765-ben, majd 1783-ban hely­tartótanácsos lett. Tehát előbb lett báró, mint hogy a központi igazgatásban bármiféle pozíciót betölthetett volna: alispánként főrangúvá válni ritkaság­­számba ment a korban.1721 Másik fia, Gábor pozsonyi tankerületi főigazgató lett még II. József idején, majd 1789-től haláláig (1811-ig) gömöri főispán is volt.1722 Idősebb Prónay Gábor családi kapcsolataival is kötődött ahhoz az evangélikus jogászelithez, amely az országgyűléseken aktívan támogatta a királyi előterjesz­téseket: lányát, Johannát Jeszenák János báró (Jeszenák Pálnak, az 1751. évi or­szággyűlésen is jelenlévő távollévő követnek a fia) vette feleségül.1723 Összességében megállapítható, hogy a két protestáns Duna melléki politi­kus-dinasztia (Darvas, Prónay) közül az utóbbi tudott az országos közéletben magasabbra emelkedni. A Darvas család a 18. században élő első nemzedéke Rákóczi államában megyei és országos hivatalokat viselt a végsőkig kitartva a fe­jedelem ügye mellett, majd visszavonult a közszerepléstől a szatmári béke után egyfajta belső emigrációba, ámde eközben birtokait tovább gyarapította. A má­sodik nemzedék képviselője - Darvas I. József - a legmagasabb polcra jutott, amelyet protestáns köznemes elérhetett a „csendes ellenreformáció” korában: megyéje jegyzője, majd helyettes alispánja lett. Darvas József két országgyűlési követsége bizonyította, hogy ki lehet törni ebből a körből az országos politikába való bekapcsolódással. A rendi-nemzeti függetlenség korábban a Darvas család­ban is képviselt gondolata ebben a korszakban átalakult alkotmányvédő ellen­zékiséggé a századközepi adóügyi viták folyamán. Ennek ellenére ellenzékisége megőrizte szuverén és némiképp felekezeti vonásait. Erre jó példa az 1751. évi úrbérügyben tanúsított kiállása, vagy a katolikus klérus elleni kirohanása. A di­étán közéleti aktivitása — felekezete sérelmeinek orvoslása és egyéni előrejutása reményében - lassan, de a kormányzat felé orientálta. A család politikai látókö­rének bővülésében és politikai öntudatosodásában birtokaik kedvező fekvése is szerepet játszhatott: a 18. század közepére Nógrád megye gazdasági súlypontja 1718 MNL OL A 57 44. köt. 344—345. p. Bécs, 1757. június 30. 1719 A család genealógiája: Szluha 2007. CD-ROM.; apósa életpályájára: Heckenast 2005. 366-367. 1720 Szluha 2007. CD-ROM. 40290-40298. rekord. 1721 Szántay 2005. 376. 1722 Szíjártó 2016a. 180.; Fallenbüchl 1994. 77. 1723 Szluha 2007. CD-ROM. 40301-40308. 335

Next

/
Thumbnails
Contents