Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A diétai szereplők

annak déli részére — ahol nagyrészt a Darvas-földek is feküdtek - tolódott át a közeli pesti és váci piacok fejlődésének köszönhetően.1724 A család anyagi lehetőségei viszont a harmadik nemzedék idejére a növekvő számú utód és a birtokok elaprózódásának a következtében lassan szűkültek, de a rokonsági kapcsolatok (például a Rádayakkal) és Darvas József dinasztia-hűsége kisegítette őket ebből a szorult helyzetből. Az apai vetés csak a fiú, Ferenc idejére érett be, akit kineveztek helytartótanácsossá. Az 1790—91. évi országgyűlésen már nem véletlen, hogy a hazai ellenzéki közélet szervezésében — az országgyűlés kezdeti székhelye miatt - központi szerepet játszó Pest megye követévé választották Darvas Ferencet. A felvilágosodás szimbolikáját tükröző közéleti költészete és a magyar nyelv ügyében való harcos országgyűlési szerepvállalása a rendi felvilágosodás képviselői közé sorolják. A verseiben érintett alkotmányos-közjogi problematika és a nyelvkérdés mind erre utalnak. Összességében a (rendi) politikai elit élvonalában maradtak a család különböző tagjai. Ebben egyre erősödő determináló erőként hatott protestáns egyházuk ügyeinek felvállalása és az őket szorongató anyagi szükség, amely hivatalvállalásra késztette őket, és feltehetően felértékelte az ebből származó jövedelmeik jelentőségét.1725

Ha összevetjük a Darvasok családtörténetét a Prónayakéval, akkor mindkét családra jellemzőnek találjuk a felekezetűkért való harcos kiállást. Prónay Gábor azonban mindvégig megmaradt harcos kormánypártinak és a nagybirtok-igazgatásban is vállalt szerepe, ügyvédi működése, illetve jó házassága révén tetemes vagyont gyűjtött, amellyel utódai számára megnyílt a lehetőség az arisztokráciába emelkedésre. A Darvasoknak a regionális megyei elitben (Nógrád, Pest) voltak erős pozícióik, illetve a tehetős protestáns családokkal való régi családi kapcsolatrendszerük biztositotta a közéleti befolyást, ámde kuruc múljuk és mentalitásuk, továbbá szerényebb anyagi lehetőségeik meggátolták őket a társadalmi ranglétrán való feljebb jutásban.

1724 Míg az agrárkereskedelem a megye déli részein fejlődött, addig a 17. században prosperáló északi területek stagnáltak, csak a bányavárosok felé irányuló háziiparból éltek meg. Belitzky 1972. 245.; Makrai 1954. 75-76.

1725 Itt szeretnék Glósz Józsefnek a reformkori Tolna megye birtokos nemesi társadalmáról írt gondolataihoz kapcsolódni. Megállapítása szerint a földesúri-tisztviselő státus az 1840-es évektől kezdett kettéválni a megye társadalmában, majd a folyamat 1849 után, az önkényuralom időszakában teljesdett ki. Az egzisztenciális bizonytalanság pedig a gyakori politikai pálfordulások előidézője lett. Erre: Glósz 2014. 88. A Darvasok családtörténete ennek a folyamatnak a 18. századi csíráját is magában hordozza, jelzi egyúttal a birtokos nemesség lassú vagyonvesztésének folyamatát és ezzel párhuzamosan a hivatalvállalás presztízsének emelkedését.

336