Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
kösödési háború inszurrekcióiban személyesen vagy saját költségén részt vállalt armalistáknak adott életük végéig mentességet mindenféle teher alól, de fenntartotta a többiek addigi taksafizetési kötelességét.1616 Bihar megye országgyűlési forrásai alapján megállapítható, hogy a vármegye követeit - a partikuláris sérelmek orvoslásán túl - ezen a diétán elsősorban az adókérdés foglalkoztatta. Noha a diétái viták során nem voltak aktívak, ám „hallgatásuk” mögött a vármegyei sérelmi listák és a rendszeresen elküldött leveleik ellenzéki magatartást sugallnak. A főispán útján történő lobbizás és a honorárium-juttatások, vagy a megyéket magántalálkozókra hívó főrendekről szóló tudósítások pedig a „mikropolitikai” érdekérvényesítés eszköztárának egyidejű meglétére hívják fel a figyelmet. Mindezek mellett feltűnő, hogy a rectificatioportarum (adóporták újrafelosztása) során kevésbé a vitákra, hanem a megye egyéni érdekérvényesítésére koncentráltak a diétái követek és a megyegyűlés résztvevői is. Ugyanezt a feltételezést erősítik a kontrollforrásként áttekintett Szabolcs megyei példák is. Modellértékűnek és talán a Tisza melléke szomszédos vármegyéire is jellemzőnek tartom ezt a típusú politikai magtartást. Az öntudatos vármegyei vezetőréteg konfliktusai a vármegyét erőteljesebben irányítani kívánó főispánnal az országos politikai változások tendenciájába illeszkednek. Az adókérdés előtérbe kerülése mellett felfigyelhetünk arra is, hogy a bihariszabolcsi—zempléni stb. politikai elit hogyan tudta felkarolni, illetve a diétán „tematizálni” és a legfontosabb viták közé beemelni az ebben a térségben nagy számban élő armalisták ügyét. A nemesi adómentesség felszámolásának veszélyére az egységes köznemesség fikciójának felelevenítésével válaszoltak a Tisza melléki megyék. Noha a törvényi szabályozás - amely a pillanatnyi erőviszonyokat tükrözi - nem kedvezett a tiszai megyék elképzeléseinek, de a meglévő társadalmi problémák miatt újra és újra napirendre veszik majd a kérdést a politikai elit mindenkori tagjai, főként a napóleoni háborúk idején.1617 1616 Szíjártó 2006.156. 1617 Poór 2003.112. 320
