Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
A Duna melléki protestánsok: Darvas József és Prónay Gábor közéleti pályája családtörténetük tükrében Az alábbiakban az 1751. évi diéta Dunán inneni vármegyékből származó két követe, Darvas József és Prónay Gábor pályafutásának és családjuk 18. századi történetén keresztül igyekszem bemutatni, hogy a felekezeti szempontok, a rendi kiváltságágok védelme és az egyéni érvényesülési vágy miként befolyásolhatták az egyes politikai cselekedeteket és állásfoglalásokat az említett régióban. A nagyréti Darvasok és a Prónayak családtörténete a 17. századtól egybefonódott az Alföld és a Felvidék találkozásánál fekvő volt hódoltsági peremterület sorsával. Míg a Darvasok túlnyomórészt Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Heves, Hont és Abaúj vármegyében, addig Prónay Gábor és utódai Turóc, Nógrád és Pest-Pilis-Solt megyék területén rendelkeztek birtokokkal. A Habsburgellenreformáció idején protestáns vallásuk ellenére is élénk közéleti szerepet töltöttek be a 18. századi Nógrád és Pest vármegye közéletében, országgyűlési követként pedig az országos politika alakításában is általában aktívan részt vállaltak. Az alábbiakban Darvas I. József nógrádi követ családjának 18. századi, három politizáló nemzedéket érintő történetén keresztül vizsgálom azt a folyamatot, hogy a század politikai hullámai hogyan hatottak egy volt hódoltsági határzónából érkező, református köznemesi család közéleti magatartására. A Darvas család példáját Prónay Gábor esetével párhuzamba állítva - a kedvezőtlenebb forrásadottságok ellenére - számos egyező vonást lehet felfedezni a két família politikai stratégiáit tekintve. Darvas (V.) János 1737 és 1752 között vezetett feljegyzései egy rövid genealógiát és birtoktörténetet adnak a famíliáról. A családi emlékezet szerint a família a török hódítás elől menekült Csanád megyéből - ahol birtokai voltak - a Felvidékre, Zólyom vármegyébe.1618 Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található Szully-féle genealógia egy 1567-ben még élő bizonyos Darvas Pált nevez meg a família első ismert ősének, őt azonban már a 18—19. század fordulóján sem tudták beilleszteni az utókor családfa-szerkesztői a családfába.1619 Darvas (V.) János saját feljegyzései szerint egy bizonyos Darvas János fia, (II.) János volt, aki elhagyta délvidéki birtokait és a Zólyom vármegyei Ocsova (a kézirat szerint Otsova, 1899-től Nagyócsa, szlovákul Ocová) várának kapitányaként szolgált. Elvette feleségül a Kürtössy család utolsó sarját, Borbálát, akinek jószágai Zólyom és Nógrád megyében feküdtek, és birtokai fiúsítás 1618 MNL OL P 1012.1. es. 1. tétel. V.l. „1737. N. Réti Darvasjános jegyzései a maradék utasítására”. 1619 OSzK Ktt. Föl. Lat. 3860.10-11. föl.
