Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az 1751. évi országgyűlés szakirodalmi értékelése
meghatározni a magyar parlamentarizmus történetében.97 A 17-18. századi fejezeteket író Jean Bérenger szerint a kormányzat törekedett az országgyűlések hatáskörének szűkítésére, ám mindezt a lehető legcsendesebb módon igyekezett véghezvinni. Az uralkodói szándékot még 1751-ben is siker koronázta, majd a királynő a rendi gyűlést az 1764-1765. évi diéta kudarca után össze sem hívta. A rendiség vereségét mutatja, hogy „az ellenzék, sokkal inkább, mint valaha, a megyegyűlésekre húzódott vissza”.98 Ám a megyei közigazgatás 1750 táján is észlelhető megerősödésével a rendiség nem hogy jelentősen vesztett, hanem megerősítette hatalmi pozícióit.99 Andrea Trón velencei követ jelentéseinek részletes feldolgozásával Jean Bérenger kitágította az eddigi kutatások horizontját, rámutatva a diéták történetének európai kontextusban való feltárásának szükségességére.100 Számos szakmai részkérdésben - tehát már nem elsősorban országgyűléstörténeti érdeklődéstől vezéreltetve - több szerző tett le az asztalra az 1751-es diétához érintőlegesen kapcsolódó tanulmányt. Az állandó hadsereg 18. századi eltartásának kérdéskörét vizsgálta Pest megye példáján - utóbb könyv formájában is megjelent — doktori értekezésében Schramek László. Ebben külön fejezetet szentelt annak a problémának, hogy a rendek milyen hatást gyakorolhattak a hadüggyel kapcsolatos intézkedésekre, különös tekintettel a Haditanács által kiadott regulamentumok tartalmára.101 Művének (a téma szempontjából való) fő értéke, hogy a kutatás látókörébe emelte az országgyűlés és az uralkodó, illetve kormányszervei között a hadsereg ellátása körüli tárgyalásokat. Hangsúlyozza, hogy a diétái alkufolyamat során a királynő által kért adóemelés egyik alapfeltétele a rendek részéről az új regulamentum militare megalkotása volt,102 amelynek kidolgozásában 1751-ben már a diéta is részt vett.103 A diéta intézkedéseinek 97 Bérenger-Kecskeméti 2008. IX-XI. (Miskolczy Ambrus előszava.) 98 Bérenger-Kecskeméti 2008.143. 99 Bérenger-Kecskeméti 2008.177. 100 Bérenger-Kecskeméti 2008.170-173. 101 Schramek 2011.82-116. 102 Regulamentum militarenak nevezik azokat az Udvari Haditanács által pátens formában, gyakran nyomtatásban megjelentetett rendeleteket, amelyek a katonaság és a polgári lakosság viszonyát szabályozták. A regulamentumok foglalkoztak a katonai kihágások megelőzésével, ezen szabálysértések megbüntetésével, az országban állomásozó katonaság szálláshelyei megállapításának módjával, a civil lakosság által a hadsereg számára nyújtandó szolgáltatások mértékével. Az első, Magyarország teljes területére érvényes regulamentum 1671-ben jelent meg. Bizonyos esetekben, az országgyűlések és concursusok összehívása esetén a magyar rendek is befolyást gyakorolhattak a regulamentumok tartalmára. így legutoljára az 1730. évi regulamentum szövegére lehetett hatással a magyar diéta, nevezetesen az 1728-1729. évi. Erre: Schramek 2011. 32., 38-39., 103-107. 103 A tárgyalásokról: Schramek 2011.110-113. 3'
