Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
feliratot megszerkesszék.1497 Mint már említettem, helytartótanácsosi tisztsége nem akadályozta meg abban, hogy vármegyei követként megbízóinak érdekeit hathatósan képviselje az ellenzéki oldalon. Szuhányi idővel azután családi kapcsolataival is kötődött a Károlyiakhoz, ami részben tompította az egyenlőtlen függőségi helyzetét velük szemben. Szuhányi kivételes társadalmi emelkedését jelzi, hogy 1720-ban Károlyi Sándor tábornagy unokahúgát, Perényi Pál báró ugocsai és abaúji birtokos lányát, Perényi Évát vehette feleségül.1498 A korabeli szokás szerint a kliens, Szuhányi ura áldását és jóváhagyását kérte a frigyhez, amit az — valószínűleg a nagy rangkülönbség miatt is - vonakodott megadni, noha határozottan nem is ellenezte azt.1499 Az egymás családjáról való gondoskodás azonban aszimmetrikus, de kölcsönös viszonyt jelentett. Szuhányi Márton fia, László Szatmár megyei jegyzői kinevezéséhez patrónusánál, Károlyi Ferenc főispánnál járt közben sikeresen.1500 A Károlyi családdal fennmaradó familiáris viszonyát jellemzi, hogy Pozsonyban Károlyi Ferenc fia, Antal is az ő felügyelete alatt nevelkedik egy ideig, akinek szellemi-lelki fejlődéséről rendszeresen beszámolt az apához írott leveleiben.1501 A Szuhányi család hosszú távon családi kapcsolataival is beilleszkedett a régió birtokos köznemesi elitjébe. Márton fia, László kétszer nősült: mindkét alkalommal Szabolcs megye jómódú és nagy múltú családjaiból (a Kállay, ill. Dessewffy családból) választott magának feleséget. Unokája, János az ugyancsak a Károlyikliens famíliából származó Geöcz Krisztinát vette el házastársul.1502 Szuhányi Márton meglévő pozsonyi és bécsi kapcsolatrendszere azonban arra már nem volt elegendő, hogy Fia, László karrierje kilépjen a Szatmár megyei közegből, hiába pályázta meg fia számára 1757-ben az egyik megüresedett királyi táblai ülnöki tisztséget.1503 A hagyományosan ellenzéki északkelet-magyarországi 1497 OK 700.462. Acta diaetae 11. p. Az 1741. évi eseményekre utal: Éble 1893. 520. Szatmár vármegye állásfoglalását egy korábbi tanulmányomban szerencsétlen módon a pasquillusok alapján még a kormánypártiakhoz soroltam be: Nagy 2015. 87. 1498 Eble 1913. V. leszármazási tábla. 1499 Kovács 1994. II. 322-323. (206.sz.) A kliens familiárisi státusára: Vári-Pál-Brakensiek 2014.110. 1500 Jó példa erre 1752-ben pártfogójához írt levele: MNL OL P 398 73737. levél. Szuhányi Márton levele Károlyi Ferenc grófhoz. Pozsony, 1752. május 10. Levelében kérte, hogy a következő tisztújítás alkalmával fiát is jelölje a főjegyzői tisztségre: „ha láthatnám azt a Fiamat is tisztességes hivatalban, notanter ordinarius Notáriusságban, nyugodt lélekkel szállhatok koporsómban”. A jegyzői posztot Szuhányi László végül 1754-ben nyerte el: Vári -Pál-Brakensiek 2014. 274. 1501 MNL OL P 398 164. doboz. 73732. levél. Szuhányi Márton levele Károlyi Ferenc grófhoz. Pozsony, 1751. február 3.; uo. 73735. levél. Pozsony, 1751. november 11. 1502 Nagy 1863. X. 885.; Vári-Pál-Brakensiek 2014. 322. 1503 MNL OL O 14 Representationes. 3. köt. (1724—1764) 467. p. Pest, 1757. március 23. 298
