Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
J vármegyék retorikáját követte Szuhányi László is az 1764-65. évi országgyűlés ülésein, ahol - apja örökébe lépve - Szatmár megye követeként elutasította a kormányzati adóemelést.1504 Szuhányi és Károlyi viszonya anyagi-gazdasági függőséget is jelentett: a helytartótanácsos birtokainak egy jó részét Károlyi Sándortól és Ferenctől, majd Antaltól kapta zálogbirtokként, ill. érdemdíjként (inscriptio) szerezte, amelyeket— a családi levéltár tanulsága szerint—vagyoni gyarapodása előrehaladtával birtokvásárlásokkal szaporított.1505 (Az alacsony társadalmi státusú és a szolgálati helyen birtokokkal és rokonsággal sem rendelkező familiárisok-kliensek zálogbirtokokkal való jutalmazása nem csak a Károlyi-uradalomban volt gyakori, hanem az ország többi részén is megfigyelhető jelenség).1506 Anyósa, Perényiné Károlyi Zsuzsanna révén a Károlyiaktól is számos birtokrész jutott a kezére.1507 Vagyoni helyzetéről tanúskodik a családi levéltárban másolatban fennmaradt 1751. évi osztálylevél és leltár. Ebben felosztja két fia, Antal és László között birtokait, ám rendelkezési jogát és jövedelmeinek egy részét fenntartotta saját maga számára. Szuhányi azzal indokolta döntését, hogy birtokaitól távol élvén idős korában pozsonyi hivatala miatt jövedelmeinek adminisztrálását már nem tudja maga végezni.1508 Szuhányi személye azonban — egyfajta közvetítőként, „bróker”-ként — a távoli északkelet-magyarországi régió főnemessége, de egész rendi társadalma számára fontos volt. Kapcsolatrendszere segítségével számos információhoz 1504 OSzK Ktt. Föl. Lat. 637. 69. föl. 1505 Szuhányi Márton 1716-ban titkári és nevelői feladatainak jutalmaként kapta a Nagykároly központjában lévő telket, ahol később házat is építtetett (1728-ban megerősítették itteni jogait: MNL SzSzBML XIII. 13. 3. doboz 167. föl. Nagykároly, 1728. január 11.; Károlyi Sándor 1737-ben az erdődi szőlőhegyen engedett át neki kilenced- és dézsmamentes telket: uo. 203. föl. Erdőd, 1737. december 21.; Károlyi Antal régi szolgálataiért a pusztacsaholyi részbirtokot inscribálta 400 forint értékben az idős Szuhányinak: uo. Nagykároly, 1760. január 1. Panasza az inscriptiós jogon való birtoklása megsértésére: MNL OL P 398 164. doboz 73734. levél. Szuhányi Márton levele Károlyi Ferenc grófhoz. Pozsony, 1751. október 6. 1506 Jó párhuzamnak kínálkozik a 17. századi Sopron vármegye példája, ahol több birtokos nemesi család vagyoni gyarapodásának alapjait a dominus-familiáris jogviszonyból származó zálogbirtokok jelentették: Dominkovits 2002b. 303.; Dominkovits 2012. 37-38. 1507 MNL SzSzBML XIII.13. 3. doboz. Károly, 1764. március 1. Szuhányi Márton meghatalmazása a derceni birtokrész ügyében. 1508 MNL SzSzBML XIII.13. 3. doboz. 232-237. föl. Károly, 1751. december 31. Szuhányi Márton birtokosztálya Fiai között és javainak összeírása. Az iratokból kiderült, hogy Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyében Dercenben, Doboson, Olaszpályiban, Mátészalkán, Batizon, Kishódoson és Hiripen számos jobbágytelket birtokolt. Erdődön, Szatmárnémetiben a Károlyi családtól kapott szőlőbirtoka volt. Nagykárolyban és Batizon házat és majorságot tartott. Megjegyzendő, hogy a vagyoni viszonyairól hibátlan mérleget alkotni lehetetlen. 299
